Tíz pontban foglalta össze véleményét a Történelemtanárok Egylete az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről.

Történelemtanárok Egylete a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja. Szerintük ez a NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének – írják közleményükben.

Szerintük esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket – írják.

A Történelemtanárok Egylete elfogadhatatlannak tartja, hogy az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, még a készítők neve sem ismert. Illetve szerintük a szakmai egyeztetés hiánya, szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot. Egyoldalúnak, szakmailag igencsak vitathatónak tartják a történelemtanítás három legfontosabb céljának azt határozta meg, hogy a diák:

1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;
2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;
3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”

Kiemelik: hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása.

Bár az egylet üdvözli a 2012-es kerettanterv által a 12. évfolyam történelem tananyagába zsúfolt, nem a történelemtudomány témakörébe tartozó tartalmak (pénzügyi ismeret, munkajogi ismerek) kivételét és egy külön tantárgy, az állampolgári ismeretek 12. évfolyamon +1 óra keretében történő bevezetését. Szerintük mégis az állampolgári ismeretek címszó alatt dominánsan „a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását” értik.

Támogatják azt is, hogy a NAT által beharangozott tananyagcsökkentés megvalósuljon a történelem tantárgy esetében az eddigi órakeretek megtartásával. Viszont mivel a NAT-ban felsorolt tematikák pontos tartalmait még nem látják, nem tudják, hogy a tanórák 80%-át kellene csak az előírt tananyaggal tölteni, illetve valóban marad-e idő a kompetenciaalapú oktatásra és a mélységelvű tanításra.

Az is kiemelik, a 2018-as NAT-tervezet egyik legüdítőbb újdonsága az (lett volna) volt, hogy az általános iskolában szakít a szinte kizárólagos kronologikus elvvel. A NAT alapvetően kronologikus és az ókori történelemtől napjainkig ívelő tematikája láttán nem látjuk valós biztosítékait a mélységelvű és valós kompetenciaalapú munkának.

Forrás