Történelemérettségi: „Átlagos felkészültséggel ez egy megterhelő feladatsor volt”
2019. május 8. szerda, 16:00
A szaktanárok szerint az idei középszintű történelemérettségi alapvetően a diákok értelmezési képességeit tette próbára – de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy könnyű lett volna.
A történelemérettségi életem egyik legbizarrabb élménye volt. Elkötelezett humánosként igyekeztem felkészülni az összes létező tételből, az egyetlen témakör, amit csak félig tanultam meg, a nyugat-európai feudalizmus volt. Mit húztam a vizsgán? Természetesen a nyugat-európai feudalizmust. Az eleje még jól ment – hűbérbirtok, nehézlovasság, vetésforgó. A vége már nehezebben; a tétel második felét már nem tudtam előző este bebiflázni, ezért amikor a késői feudalizmusról kérdeztek, akkor is a korairól beszéltem – szerencsére elég határozottan ahhoz, hogy a végén kapjak egy négyest.
Az idén érettségiző diákoknak sokkal nehezebb dolguk volt, mint nekem. A tételek között az alábbiak szerepeltek:
középkori uradalmak
Szent István uralkodása
a trianoni béke
a szovjet propaganda
„Én egy elit gimnáziumban tanítok, nálunk csupa válogatott diák tanul, de a »magyar átlagnak« azért ez egy megterhelő feladatsor volt – mondja Szabó Roland, a Szent István Gimnázium történelemtanára. – Annál is inkább, mivel a tavalyihoz képest több lexikális tudást igényelt a tételek kidolgozása.”
Szabó azt mondja, hogy ma Magyarországon alapvetően forrásközpontú szemléletmód uralkodik a történelemtanításban, ami a kompetenciákat helyezi előtérbe. „Az elmúlt években nem annyira a száraz adatokat, mint inkább a tudáselemek értelmezését és alkalmazását igyekeztünk megtanítani a diákjainknak– magyarázza. – Ez a mostani értettségi alapvetően kiváló próbája volt ezeknek a kompetenciáknak, hiszen a feladatok megoldásához a tárgyi ismeretek mellett olyan készségekre is szükség volt, mint a szövegértés, a problémamegoldó készség vagy az ok-okozati viszonyok feltárása.”
Az idei történelemérettségiben kétharmad-egyharmad arányban voltak a magyar és a világtörténelemmel foglalkozó kérdések. „Ennél az írásbelinél a magyar történelemre vonatkozó kérdések jó része is globálisan értelmezhető problémákat vetett fel – ilyen téma volt többek között a tatárjárás, a kunokkal kapcsolatos témakör, a dualizmuskori társadalom és a határon túli magyarsággal kapcsolatos tétel is – mondja Szabó Roland. – Olyan egyetemes fogalmakat feszegetett, mint a szegregáció, az asszimiláció, a nemzetiségpolitika vagy a nemzetállam fogalma – ezek mind-mind a ma is aktuális problémákhoz kapcsolódnak.”
Véleményét Lőrinc László, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke is osztja. „Az idei feladatlap alapvetően rendben volt, de azért voltak olyan tételek is, amelyek – és ez hosszú évek óta tapasztalható tendencia – nagyon megnehezíthették az érettségiző diákok dolgát: például amikor a Szovjetunió történetéhez kapcsolódó rövid esszéhez egyetlen forrásként egy munkásnőről készült festmény fotóját adták meg, vagy egy rövid szövegből kellett rájönniük a diákoknak arra, hogy az egri vár ostromáról van szó.”