2010-ben is az a legjellemzőbb vélemény a történelem érettségiről, hogy bár megbukni szinte lehetetlen rajta, azonban a jó jegyek megszerzéséhez már tényleg komoly tudásra van szükség. A TTE érettségi összeállítása.

Hivatalos

Rendben lezajlott a történelem érettségi (OKM)

Történelem vizsgatárgyból középszinten 1.250 helyszínen 87.753 vizsgázó, emelt szinten 91 helyszínen 5.366 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. (Történelem vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szlovák nyelven is tesznek érettségi vizsgát.)

Középszintű feladatok

A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatják meg a feladatokat. Két, eltérő feladattípust kell megoldani. A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepel, a második rész pedig rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszé-feladatokból áll. A 8 esszékérdésből – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kell kidolgozni (pl. a görög hitvilág, a honfoglalás kori társadalom, Hunyadi János harcai, a dualizmus gazdasága). Mindkét feladattípusnak fontos elemei a jelenismeret, az állampolgári ismeretek (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatják a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követik egymást (pl. a középkori város, az abszolutizmus és a parlamentáris monarchia, a 12 pont, a pártállami rendőrség, a mai magyar alkotmány). A feladatok jellege változatos (pl. fogalmak felismerése és azonosítása, igaz és hamis állítások elkülönítése, diagram értelmezése, karikatúra elemzése). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, számos ábra vagy adatsor kapcsolódik. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kell pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Emelt szintű feladatok

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc. Az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kell a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben atlasz nem használható. A feladatok között találunk a reneszánszra, az Árpád-házi királyokra, a Rákóczi-szabadságharcra, a napóleoni háborúkra, a II. világháborúra vonatkozót, és itt is megjelennek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. érvek és ellenérvek a nukleáris energia alkalmazására). A második rész megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segíti a megoldásban. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása kötelező (pl. a Frank Birodalom, a nők helyzete a modern korban, Bethlen Gábor fejedelemsége, a dualizmus korának nemzetiségpolitikája, a demokratikus jogállamiság jellemzői). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódik. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánja meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

Feladatlapok és hivatalos javítási-értékelési útmutatók 2010. május 6. 8.00-tól:

Középszintű feladatlap és javítási-értékelési útmutató

Emelt szintű feladatlap és javítási-értékelési útmutató

Az idegennyelvi változatok innen tölthetők le középszinten és emelt szinten.

Megoldások

A tételek titkossága már évek óta nem sérült, ugyanakkor folytatódott a sajtó versenye a feladatlapok és megoldások minél (olykor talán túlzottan is) korábbi közzétételében. Két példa a sajtó megoldásaira:

A történelemérettségi megoldásai (Figyelőnet)

Töriérettségi megoldások (Eduline)

Vélemények

Edényi László, a Zrinyi Gimnázium igazgatója, történelemszakos tanár nagyon korrekt feladatsornak nevezte a tesztet. Mint mondta mind a társadalmi,mind a gazdasági, mind a kulturális területet átölelte, és időben is az ókortól napjaink problémáiig terjedt a kérdések spektruma.

Akinek volt egy minimális háttértudás, valamint tudta használni az atlaszt és képes volt gondolkodni is, annak nem lehetett gond – véli Edényi. Hozzátette ugyanakkor, hogy míg ily módon a kettes-hármas elérése könnyű lesz, a jeles történelem érettségi csak a legjobbaknak fog összejönni. A zrinyis diákok mindenesetre megkönnyebbülve jöttek ki a termekből.

A feladatsor a putnoki gimnáziumban sem okozott gondot.Deme Zsolt történelem szakos tanár szerint amióta bevezették a kétszintű éresttégit, és ezzel a történelem írásbelit, azóta e tárgyból lehetetlen megbukni. „Aki tud írni, olvasni, és az atlaszt is tudja kezelni, az kettes-hármas szinten meg tudja írni a tesztet, még ha az utcáról hívom is be” – mondja Deme, hozzátéve, hogy sok feladat egyszerű másolási gyakorlat és szövegértési példa – így volt ez idén is.

Rákosi és Horthy az érettségin (Figyelőnet)

A TTE részéről Baracs Nóra, a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola történelem szakos tanára, a TTE Bizottmányának tagja nyilatkozott az Inforádiónak.

Hallgassa meg az interjút (mp3)

Kapcsolódó cikk: Rendben lezajlott a történelem érettségi (Inforádió)

Az MTI-nek Fazekas Csaba, a TTE alelnöke nyilatkozott:

„Egy kicsit nehezebb volt az idei történelem középszintű írásbeli érettségi a tavalyinál; a feladatsorból az is látszik, hogy a forrásközpontú történelemoktatás egyre inkább előtérbe kerül – mondta Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerdán az MTI-nek. Az alelnök szerint a 2005-ben bevezetett új típusú érettségi legkönnyebb feladatsorát tavaly írták meg a diákok, az idei kérdések ehhez képest voltak »nehezebbek, összetettebbek és heterogénebbek«. A szerdai feladatsor színvonala egyenletes volt, a maturálók elvonatkoztató és szövegértő képességét egyaránt igényelte.”

Idézi: Viszonylag elégedettek voltak a kérdésekkel az érettségizők (Magyar Nemzet) »

Lőrinc László (szintén a TTE Bizottmányának tagja) meglátásai az Edulie-on olvashatók:

„Mintha szándékosan úgy rakták volna össze a feladatokat idén, hogy többet kelljen agyalni rajtuk” – vélekedik Lőrinc László, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium történelem tanára. „Tiszta és világos volt a feladatsor, egy-két helyen találtam csak apróbb beugratásokat benne. Például a harmadik feladatban, ahol egy nevet (Szt. Istvánét) kétszer is be kellett írni, illetve ugyanitt Ulászlót nem biztos, hogy mindenkinek fejből tudni kell közép fokon. Utóbbi viszont szerepelt az atlasz kronológiájában illetve egy későbbi esszé feladatban, és aki itt fellelte, és felismerte, hogy ugyanarról a korról van szó, az visszalapozhatott, és beírhatta a helyes megoldást.”

Egy-két technikai apróság megzavarhatta a kitöltőket, így az első feladatnál ügyelni kellett arra, hogy ne a számokat, hanem a betűket írják be a térképre, mert ez zárta ki azt, hogy a Szentföldhöz Szent Pált vagy Mózest jelölje be. „Az ötös feladatban találtam az idei legnagyobb furcsaságot, itt konkrétan százalékot kellett számolniuk a gyerekeknek az egyik kérdésnél, ami szokatlan egy töriérettségiben.” Ezen kívül szerinte az is elképzelhető, hogy sokakat megzavart a kilences feladatnál az, hogy nagyon kevés helyet hagytak a válaszoknak, ilyenkor azzal megy el az idő, hogy hogyan lehet egy sorban megfogalmazni egy gondolatot.

„Az esszé kérdésekkel kapcsolatban jónak tartom azt, hogy mindenhol elegendő forrásanyag, illetve térkép állt rendelkezésre, és el is várták a diákoktól, hogy ezeket felhasználva, gondolkodva keresessék meg a válaszokat” – mondja a szaktanár. Helyenként a forrás részben másról szólt, és nagyon oda kellett figyelni a feladatra, hogy a diák ne mechanikusan azt írja, amit a forrás elsőre sugall, hanem valóban a kért témát fejhtse ki. (Pl. a 14.-ben nem a nők ruházatáról vagy általában az emancipációról, hanem a női munkavállalásról, a 15.-ben pedig nem a török elleni harcról, hanem Magyarország e téren mutatkozó lehetőségeiről kellett írni. „Idén csak érintőlegesen került szóba a feladatlapon az 1919 utáni egyetemes történelem, de ezzel együtt elmondható, hogy egy kiegyensúlyozott és jól felépített dolgozatot sikerült letenni az érettségző diákok elé.”

Egy kis matek is volt az idei töriérettségiben (Eduline)