Három és fél hónappal az érettségi megkezdése előtt még mindig nem lehet pontosan tudni, hogyan zajlanak majd a vizsgák. A kormány jövő hétre ígér választ, de nem biztos, hogy ez mindenkit megnyugtat majd. A cikk Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét, Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét és a Történelemtanárok Egylete Bizottmányának véleményét idézi.

Szűk négy hónappal a 2021-es érettségi vizsgák előtt tanárok, szakmai szervezetek és diákok is megkondították a vészharangot, mondván: megkérdőjelezhető, hogy az idén végzős diákok lassan hét (és májusig még ki tudja hány) hónap digitális/online/távoktatásban részt véve megfelelő felkészültséggel tudnak-e nekivágni a végső megpróbáltatásnak.

Január 7-én Balatoni József ‘Jocó bácsi’ egyenesen úgy fogalmazott, hogy ilyen felkészülési lehetőségek mellett „nem szabadna” érettségit tartani. Nem sokkal később pedig feltűnt, majd 30 ezer feletti aláírás után rejtélyes okból eltűnt egy petíció, ami szintén a középiskolai éveket záró vizsgák eltörlését kérte. Lapunk kereste az aláírásgyűjtés indítóját, aki végül törölte azt a Petíciók.com-ról, de cikkünk megjelenéséig nem reagált. Azóta egyébként több hasonló kezdeményezés született: van, aki továbbra is a vizsgák elhalasztását kéri, mások könnyített érettségit szeretnének, és akad olyan is, aki tavalyhoz hasonlóan idén is csak írásbeli érettségit tartana. De ezen petíciók összesen nem érik el az azóta törölt eredeti 30 ezres aláírótáborát.Nagy kérdés persze, hogy ha nincs érettségi, mi legyen helyette? A középiskola éveit, sőt végső soron az egész, közoktatásban eltöltött időt valahogy le kell zárni, erre pedig több felvetés is született szakmai fórumokon.

Természetesen a kérdés egyáltalán nem egyszerű, hiszen egy Magyarországon éppen idén 170 éve működő rendszert kéne pótolni, lehetőleg a legpontosabb tudást visszaadó módon. Így borítékolható, hogy minden megoldásnak vannak hátulütői.

A Szeretlek Magyarország megkérdezett néhány tanárt a lehetséges, érettségit pótló lehetőségekről. Ezekkel az ötletekkel pedig megkerestünk néhány szervezetet és egyesületet, akik közül a Pedagógusok Szakszervezete részletes és alapos választ küldött, de kérdéseinkre, a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László is reagált.

Arató elmondta, hogy a magyartanárokat tömörítő egyesület még nem alakította ki álláspontját a helyzetről, hisz – ahogy fogalmazott – „túl sok a függő és független változó”. Személyes véleményét megosztva viszont kifejtette: „nem tudhatjuk júniusra hogyan alakul a járványhelyzet, tehát többféle forgatókönyv kell.hirdetés

Mivel az iskola mint olyan nem zárt be, s lehet, hogy a nagyok is hamarosan járni fognak, nem tartom Maruzsa Zoltán bejelentését képtelenségnek. Azt sem, ha a tavalyi, csak írásbeli megoldás lesz ismét.”

Az egyesület elnöke Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár azon megjegyzésére reagált, miszerint nem tervezik a vizsgák elhalasztását. Ezt az állapotot részben felülírta Orbán Viktornak január 22-én, péntek reggel a Kossuth Rádióban elhangzott állítása: ő arról beszélt, hogy az érettségik ügyében a jövő heti kormányülésen döntenek. Ő is előrevetítette annak lehetőségét, hogy a végzősöket esetleg visszaengednék az iskolákba.

A helyzet bizonytalanságáról a másik két válaszoló szervezet képviselője is beszélt. Az elsőként reagáló Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke január 17-én írt válaszában több tényezős bizonytalansági faktorról beszél. Mint lapunknak írta, „nem tudjuk, hogy a vírus mutációja milyen hatással lesz a fiatal generációra, mekkora lesz a pedagógusok átoltottsága (védettsége)”.A másik dolog, amiben minden megkérdezett egyetértett, hogy akármi is lesz, a kormánynak szóba kellene állnia a szakmai szervezetekkel, meg kéne hallgatnia az aggodalmakat, és többféle javaslatot kéne letennie az asztalra.

Totyik szerint ezeket a megoldási javaslatokat már most ismernie kéne a tanároknak, a szülőknek és a diákoknak is. Ebben egyetért a Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya is, kiemelve, hogy a kormányzat 2010 után megszüntette a szakmai egyeztető fórumokat.

Abban sem volt vita a megkérdezettek között, hogy a digitális, online tanítás messze nem közelítette meg a jelenléti oktatás színvonalát, és bár sokan mindent megtettek, hogy ez a forma pótolja a hagyományos tanrendet, semmiképp nem elégséges ahhoz, hogy egy érettségi vizsgának nekimenjenek a diákok.

A megoldási javaslatokban különböző vélemények születtek, abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy olyat aligha lehet találni, ami mindenkinek elnyeri tetszését, a „tökéletes” megoldást pedig mindenki szerint el kell felejteni.

Szakmai körökben a legnagyobb ellenállás a vizsgák valamilyen szintű elhalasztásával szemben van. Az érettségi ugyanis fontos a továbbtanuláshoz, ezért erősen korlátozott, hogy meddig lehet „tologatni” időben. Ugyanakkor az is kérdéses, hogy ha adnak a diákoknak néhány hét, esetleg egy hónap plusz időt az élő felkészülésre, az mire lehet elég. Arról nem is beszélve, hogy január vége felé még mindig nem lehet pontosan tudni, meddig tart a középiskolások „iskolanélkülisége”.Egy másik lehetőség az úgynevezett megajánlott jegy, amit a diák nem egy vizsgára, hanem korábbi teljesítménye alapján kapna. Az ugyanakkor nem világos, hogy ezt a jegyet mire adnák.

Ha az elmúlt egy vagy két év munkájára, akkor továbbra is ott az eredeti probléma, miszerint ezt az időszakot a tanulók túlnyomórészt online oktatásban töltötték, így ugyanúgy kérdéses, mennyire tükrözné a valós tudásukat. Azt azonban egyik, most végzős korú diákkal sem közölték középiskolai tanulmányai elején, hogy esetleg a négy év munkáját osztályoznák a tanulmányaik végén, így – egy budapesti reálszakos gimnáziumi tanár szavaival élve – egyfajta „visszamenőleges törvénykezésnek” is lehetne értelmezni azt, ha ezen megoldáshoz nyúlnának. Igaz, ez egyelőre csak kisebb fórumok szintjén merült fel.

Totyik Tamás szerint is nagyon komoly hátrány érte és éri a most érettségizőket a csaknem egy éve tartó karanténoktatás miatt, és ez a felkészülésükben biztosan nyomot hagyott.„Nagyon magas volt az ősszel előrehozott érettségit tevők száma, velük szemben igazságtalan lenne a jegy megajánlása”

– teszi hozzá. Ugyanakkor szerinte azon el lehet gondolkodni, hogy azokból a tárgyakból, amelyek nem szükségesek a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, ajánlják meg a jegyet, de ezzel a jeggyel ne lehessen felsőoktatásba feltételezni később sem (egy esetleges szakirány módosításakor). Az azonban egyértelmű: a jegy esetleges megajánlása csak középszintű érettséginél jöhetne szóba, az emelt szintű érettségit nem válthatná ki – teszi hozzá.

Szintén felmerült – bár szakmai fórumokon heves vitákat is kiváltott – az esetleges digitális „távszámonkérés” lehetősége. Ugyancsak megoszlanak a vélemények abban, hogy a magyar iskolarendszer digitalizáltsága áll-e azon a szinten, hogy a diákok az iskolájuktól távol, otthonról, online körülmények között tegyék le vizsgáikat. Bár bizonyos országokban már volt példa hasonlóra, a PSZ alelnöke itthon lát még kivetnivalót ennek bevezetésében. Mint említi, Csapó Benő neveléstudományi oktató szerint Magyarországon nagyon hamar át lehetne állni az online érettségire, és az Oktatási Hivatal is évek óta kísérletezik hasonlóval. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a Digitális Oktatási Startégiában (DOS) említett, a teljes tananyagot lefedő számonkérő rendszer kiépítése nem történt meg, hiszen ez a távoktatásba kényszerülő pedagógusok munkáját is jelentősen megkönnyítette volna.

Szintén Totyik Tamás foglalta össze legjobban az idei érettségik körüli kérdések lényegét:

„A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egyértelmű álláspontja, hogy a járvány terjedésének függvényében alternatívát (vagy akár több javaslatot is) dolgozzon ki az oktatási kormány, és a felsőfokú oktatási intézetekbe történő jelentkezések előtt ismertesse a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal, oktatókkal ezeket.Hazardírozásnak kell tekinteni azt, amikor a COVID mutáns megjelenésével egyidőben azt mondja valaki, hogy a szóbeli és az írásbeli érettségi gond nélkül megtartható. Egyértelmű és minden lehetőséggel számoló intézkedési terveket várunk a kormánytól, amelyekben a diákok, pedagógusok, oktatók élet- és egészségvédelme lesz a fő szempont, a tavaly tavaszi érettségihez hasonlóan” – mondja a szakember.

Abban tehát mindenki egyetért, hogy tökéletes vagy mindenkinek megfelelő megoldás a karanténoktatás utáni érettségire nincs, de abban is, hogy a kormánynak kötelessége lenne az érintettekkel tárgyalni az ügyről.

Forrás