Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében szeretnénk az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást bemutatni. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadást Ehrenberger Róbert tartja január 10-én 15 órakor az ÁBTL aulájában (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.)  Mégsem „testvéri segítségnyújtás”? avagy Az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozás, valamint ennek kritikája és a kritikák retorziója a Magyar Néphadseregben címmel.

A második világháborút követő évtizedekben csupán egyetlen alkalommal került sor a magyar fegyveres erők – közelebbről a Magyar Néphadsereg – államhatárokon kívüli alkalmazására: ez pedig a fájó emlékű 1968. évi csehszlovákiai katonai intervenció volt, a „prágai tavasz” reformfolyamatainak erőszakos elfojtásában vállalt statisztaszerep. Az állampárti politikai és katonai vezetés által „testvéri segítségnyújtásként” propagált beavatkozással kapcsolatosan kritika, ellenvélemény vagy bíráló hang akkoriban nem nyerhetett teret és publicitást. Az MSZMP által fokozottan „kézben tartott” fegyveres erők és testületek esetében ez különösen is így volt.

Mindezek ellenére mégis akadtak soraikban olyanok, akik vállalták személyes meggyőződésüket és a szigorú tiltás, valamint az ezzel járó egzisztenciális kockázatok ellenére is erőteljes kifejezését adták  egyet nem értésüknek, a politikai vezetés bírálatának (a tiltakozás hátterében olykor a rendszer általános kritikájának motívuma is meghúzódott). Előadásomban elsőként röviden ismertetni kívánom az 1968. július 27-től (!)

1968. október dokumentumokban is csak „Zala”-gyakorlat fedőnévvel illetett hadművelet lefolyásának jellemzőit, kitérve az akció határőrségi és belügyi operatív biztosításának egyes adataira is. Ezt követően a Magyar Néphadseregben 1968-ban előfordult politikai ügyeket és a hatalom által pönalizált izgatásos jellegű eseteket fogom megvizsgálni, 31-ig tartó katonai akció főbb eseményeit, a szigorúan titkos kitérve azok körülményeire, szereplőire és a nyomukban járó retorziókra egyaránt. Meggyőződésem, hogy a fentiek közös végiggondolása bővíti ismereteinket a szólás- és véleményszabadság Kádár-korszakbeli korlátairól.

Ehrenberger Róbert