Magyar
Bálint oktatási miniszter szerint az utóbbi években annyira felduzzadt a
hallgatói létszám, hogy több diákot már nem bír el a felsőoktatás. A
tárca dolgozik azon, hogy tavasszal a parlament elé kerülhessen az új
felsőoktatási törvény. Az egymás mellett működő főiskolai és egyetemi
oktatáson alapuló rendszer helyett az európai folyamatoknak megfelelően
az angolszász–skandináv struktúrát alakítják ki Magyarországon is. Az
interjúban szó esik a kétszintű érettségi 2005. évi bevezetéséről
is.
(Forrás: Népszabadság – Diploma)

…
A hallgatói létszám valóban túlnőtte a
jelenlegi intézményrendszer infrastruktúráját az utóbbi időben, és az
átlagos színvonal csökkent. Miközben tavaly a demográfiai apály ellenére
42 ezerről 46 ezerre emelték a nappali tagozatos államilag
finanszírozott hallgatói létszámot, e létszámnövekedésre elmulasztották a
felsőoktatási rendszert alkalmassá tenni. A levelező és esti
tagozatosokkal, valamint a költségtérítéses hallgatókkal együtt 107 ezer
hallgató van az első évfolyamon. Az előző kormány egyoldalú
szavazatszerző céljainak megvalósítása következtében teherbírása fölötti
feladatra kényszerített egy más létszámra kitalált rendszert. Az ehhez
szükséges infrastruktúrára nem talált forrást. Nem csoda, ha panasz van a
minőségre. Éppen ezért a nemzeti fejlesztési terv kiemelt programja
lesz a felsőoktatás átalakítása.

…
– A felsőoktatást érintő változások közé
tartozik a kétszintű érettségi bevezetése is. Az elkészült koncepcióval
azonban a felsőoktatás szereplői nem értenek egyet teljes mértékben. A
felső szintű vizsga például kiváltaná a felvételit 2005-től, a
feladatokat azonban az egyetemek, főiskolák illetékesei túl nehéznek
ítélték.

– Az új rendszerben az
érettségi egyik feladata az, hogy a felsőoktatásban való részvételhez az
állami finanszírozásra kvalifikáljon. Ezért elsősorban képességeket
kell mérnie. Jelenleg a tantárgyi maximalizmus érvényesül a
követelményrendszer megállapításánál. Ha a feladatokat teljesíteni
tudnák a diákok, akkor szinte már nem is volna szükség a felsőoktatásra.
Alapvető szempontom, hogy csökkentsem a diákok túlterhelését, hogy a
készségek fejlesztésére, a használható tudás megszerzésére helyezzem a
hangsúlyt. Ez megvalósíthatatlan úgy, hogy ne nyúlnánk hozzá a kétszintű
érettségi vizsgakövetelményeihez. A lexikális ismeretek dominanciájára
épülő vizsgarendszer akadályozza a reformot.

– A 2005-ös bevezetésig még hátralévő idő elég arra,
hogy átdolgozzák a követelményeket?

– Ha 2005-ben be akarjuk vezetni az új rendszert, akkor
már csak néhány hónapunk maradt a felülvizsgálatra. A tizenegyedikes
diákoknak már tudniuk kell, miből fognak érettségizni. Ha ennyi idő
alatt ezt nem tudjuk megoldani, el kell halasztanunk 2006-ra az új
érettségi bevezetését. Ugyanakkor a felvételi rendszer reformjára az új
felsőoktatási rendszer bevezetéséhez is szükség van.