A végzős
pedagógushallgatók 14 százaléka megrögzött előítéletes, vagy
kifejezetten rasszista, és mindössze 7 százalékuk tekinthető teljesen
előítélet-mentesnek, toleránsnak és nyitottnak – számolt be a kisebbségi
jogok országgyűlési biztosa, Kaltenbach Jenő.
(Forrás: Origo –
Index)

Az ombudsmani vizsgálat során
az összes végzős nappali tagozatos pedagógushallgató tíz százalékának a
véleményét mérték fel, azonban az eredmények nem tekinthetők teljesen
reprezentatívnak, mivel az intézmények végezték a kérdőívre válaszoló
hallgatók kiválasztását, és némileg eltértek a célul tűzött mintától.

A tájékoztató jellegű adatokból
kitűnik: kétszer annyi a rasszista, mint a toleráns pedagógusjelölt (14
százalék előítéletessel szemben 7,4 százalék nyitott). A hallgatók 36,5
százaléka enyhén előítéletes, ami azt jelenti, hogy a tudomásul veszik
az európai normákat, és igyekeznek ahhoz igazodni, ám ezt nem minden
esetben sikerül fenntartások nélkül megtenniük. Az előítéletesek másik
csoportja (38,5 százalék) ellenséges érzelmek nélkül viszonyul az
„együttélés kényszeréhez”, ám a romákat nem tekintik egyenrangú félnek. A
megkérdezettek 80 százaléka nem tanítana olyan helyen, ahol romák
vannak többségben. A dunántúli intézmények hallgatói általában
toleránsabbak és nagyobb tudással rendelkeznek ebben a kérdésben, mint a
többiek – állapítható meg a felmérésből.

Az előítéletes hallgatók többségének szemléletmódja
alakítható – vélik a kutatásban részt vevő szociológusok, akik szerint
ebben az intézményeknek is szerepet kell vállaniuk. A pedagógusoknak
döntő szerepük van a cigánygyerekek sorsának alakulásában, ezért nagyon
fontos a hozzáállásuk.

Súlyos
hiányosságok és elmaradások vannak a nyolc évvel ezelőtt életbe lépett
kisebbségi törvény alkalmazása kapcsán – derült ki a vizsgálatból, ezért
számos ajánlást fogalmazott meg az ombudsman az Oktatási
Minisztériumnak. Javasolják, hogy a szaktárca intézkedjen a hiányzó
népismereti tananyagok, kerettantervek és a részletes nemzetiségi
érettségi követelmények mielőbbi kidolgozása érdekében. Hiányosságokat
tapasztaltak a nemzetiségi szaktanárképzésben is, amiket a szaktárcának
kezelnie kellene.

A középiskolások csupán egyharmada mondta azt, hogy nem
zavarná, ha a padtársa valamilyen kisebbség közé tartozna – derül ki
abból az elemzésből, amely során 2600 utolsó éves gimnazista,
szakközépiskolás és szakmunkásképzős fiatalt kérdeztek meg. A kutatás
alapján – annak ellenére, hogy a megkérdezetteknek alig volt kapcsolatuk
a kisebbségekkel – a romákkal szemben a legerősebbek az előítéletek –
adta hírül a Roma Sajtóközpont.

Míg a
szakközépiskolások és szakmunkástanulók hajlamosabbak a nyers,
radikális, és közvetlenül is diszkriminatív megnyilvánulásokra, addig a
gimnazisták körében inkább „szalon-előítélet” és valamiféle „úri
lenézés” volt jellemző a kutatók szerint. Ugyanakkor a megkérdezettek
ismeretei meglehetősen hiányosak voltak a kisebbségekkel, és a romákkal
kapcsolatban is. A mintában csak elvétve fordultak elő pozitív vagy
semleges, megértő és befogadó megnyilatkozások (mint például a
kulturális értékek fontossága, a romákat sújtó magas munkanélküliség, a
sokak életét meghatározó szegénység).

A középiskolások 60 százaléka utasítja el teljesen a
romákat – őket a románok, az oroszok, szlovákok és zsidók követik. A
szakmunkástanulók 78%-a nyilatkozott úgy, hogy a cigánysággal és a
zsidósággal szemben negatív érzései vannak. A kutatók a felmérést más
elemzésekkel összevetve arra a megállapításra jutnak, hogy az elutasító
attitűd az életkorral előrehaladva tovább növekszik.

A Magyarországon forgalomban levő tankönyvek
kisebbségképéről eddig egyetlen kutatás készült. A felméréshez mintegy
harminc fővárosi és hetven vidéki általános – és középiskolában tanított
összes tantárgy két leggyakrabban használt tankönyvét —
összesen mintegy kétszázat vettek alapul.

A legtöbb iskolában használt nyolcadikos
történelemkönyv új, javított kiadásban sem kaptak helyet a magyarországi
kisebbségek, de még a legnagyobb hazai kisebbségről, a romákról sem
esik szó benne. A forgalomban levő történelemtankönyvek túlnyomó
többsége egyetlen szót sem ejt a holocaustban elpusztított mintegy
félmillió európai romáról, és a legtöbbször a zsidó áldozatok számáról
sem szerepel adat. Az irodalomkönyvekben elvétve bukkannak fel romák,
főként romantikus szereplőkként. Ugyanakkor a felmérés szerint a
tankönyvek jelentős része bújtatott formában előítéletes attitűdöket
sugall.

Az OM
reagálása:

A megkeresett
hallgatóknak sajnos nem mindegyike adott választ a Nemzeti és Etnikai
Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala által készített felmérés
pedagógus-hallgatók attitűdjeit firtató kérdéseire, így a jelentés nem
tekinthető reprezentatívnak – hívta fel a figyelmet a kedden közzétett
vizsgálatra reagálva Sió László.

Az
Oktatási Minisztérium politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: a
tárca mind a roma kisebbség, mind a nemzeti és etnikai kisebbségre
vonatkozó kérdések tekintetében reprezentatív felmérést kezdeményez. A
vizsgálat a pedagógusokra, pedagógus-hallgatókra terjed majd ki és abban
a hivatal munkatársainak közreműködésére is számítanak.

Sió László közölte: a jelentés a
minisztérium megítélése szerint nagyon fontos problémával foglalkozik,
ezért sajnálatosnak tartja a tárca, hogy egy ilyen, több hónapig tartó
vizsgálatról készült anyag érdemi megvitatására a nyilvánosságra hozatal
előtt nem volt mód.