Akár
tízezer fontos (csaknem 4 millió forintos) tandíjat is elkérnének évente
a hallgatóktól a vezető brit állami egyetemek, a jelenlegi 3 ezer font
helyett
(Forrás: MTI)

A brit
kormány éppen az ősszel kezdődött idei egyetemi tanévtől tette lehetővé –
a diákok érdekképviseleteinek hangos tiltakozása közepette – az állami
egyetemeknek, hogy évente 3 ezer fontig (1,2 millió forint) terjedő
tandíjat szedjenek a diákoktól; a korábbi egységes hallgatói
hozzájárulás 1100 font volt. Az új tandíjrendszer vonatkozik a többi
EU-tagállamból brit egyetemekre jelentkező hallgatókra
is.

A legnagyobb brit baloldali
napilap, a The Guardian  által végzett, az összes brit
egyetemre kiterjedő felmérés szerint azonban a válaszadók a 3 ezer
fontos felső tandíjhatár legalább megkétszerezését tartanák szükségesnek
az új rendszer 2009-ben esedékes felülvizsgálata során. Egyes
tudományos szakok azonban a tanévenkénti 10 ezer fontos tandíjat
tartanák elfogadhatónak a megfelelő képzési színvonal költségeinek
fedezésére.

A felmérésbe bevont
dékán azt mondta: a tandíjrendszerhez kapcsolódó jelenlegi „nagyvonalú”
hitelfeltételek „a tehetős középosztálynak nyújtanak hatalmas
támogatást”, mivel a diákok alacsonyan tartott kamatú hitelekhez jutnak,
miközben olyan karrier áll előttük, amely az országos átlagnál jóval
magasabb fizetést ígér.

„Az emberek
világszínvonalú oktatást akarnak gyerekeiknek, ingyen vagy olcsón, a
szegények adójából finanszírozva”, fogalmazott az egyetemei
vezető.

A The Times nemrégiben
közzétett éves világfelmérése szerint amerikai és brit egyetemek
kikezdhetetlennek tűnő minőségi egyeduralma jellemzi a felsőoktatási
intézmények világrangsorát. A vezető brit napilap által több ezer kutató
és tudós megkérdezése alapján, számos kritérium figyelembevételével
évente összeállított százas listára tavaly 33 amerikai és 15 brit
egyetem került fel. Az első tíz között csak e két ország felsőoktatási
központjai vannak: hét az Egyesült Államokból, három Nagy-Britanniából. A
világ legjobb egyeteme az előző évi rangsorhoz hasonlóan az amerikai
Harvard, a második és a harmadik Cambridge, illetve
Oxford.

A The Times a legutóbbi éves
listához fűzött elemzésében megjegyezte, hogy a Harvard működését
finanszírozó 26 milliárd dolláros (5000 milliárd forintos) alapítvány
vagyona meghaladja az összes brit állami egyetem évenkénti teljes
költségvetését.