650
évvel ezelőtt, 1358. május 15-én kezdték el a Képes Krónikát, amely a
magyarok tetteit foglalta össze a kezdetektől 1330-ig. A szerző
személyét a kutatás régóta vizsgálja, valószínűleg a királyi udvarral jó
kapcsolatot ápoló Kálti Márk lehetett az auktor. (Forrás:
Múlt-kor)

„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába
eső kedden kezdtem el ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb
tetteiről, származásáról és gyarapodásáról, győzelméről és
merészségéről; különféle régi krónikákból szedegettem össze, átvéve
helyes megállapításaikat és teljesen megcáfolva tévedéseiket. Az Úr
nevében. Ámen.” Ezekkel a szavakkal fogott hozzá a krónikás a nagy opus
elkészítéséhez május 15-én. A célt világosan kijelölte: olyan művet
kívánt alkotni, amely megörökíti a magyarság eredetét és történetét.


A bevezető sorokból egyértelműen kiderül, hogy a
szerző nem akarta felfedni a kilétét. Személyét a történészek,
filológusok különböző, időnként igen bizonytalan adatokra támaszkodva
próbálták meghatározni. 1593-ban Baranyai Decsi János történeti
munkájában megemlítette, „ha egy bizonyos barbár író, név szerint Márk,
őseink eredetét és történetét írásba nem foglalta volna, bizonyára arra
kényszerülnénk, hogy saját szülőföldünkön idegenek és jövevények
legyünk. Tőle vette Thuróczy írásának egész
anyagát.”

Thuróczy
János A magyarok krónikája c. munkája 1488-ban jelent meg nyomtatásban.
Igaz ugyan, hogy forrásai között nem említette ezt a bizonyos Márkot,
azonban felfigyelt a keze ügyébe kerülő krónikák eltérő
szöveghagyományára. „Találtak ugyanis két krónikakötetet, amely
származásukat és tetteiket [ti. a magyarokét] magyarázza, és amelyet –
bátran elmondhatjuk – a néhai megboldogult Károly és Lajos magyar
királyok idejében szerzettek; ezek a többi történetírótól, de még
egymástól is eltérnek, főként e népek eredetének
megvilágításában.”

A szerző állásfoglalása alapján az
Anjou-korban két munka is napvilágot látott. Az I. (Nagy) Lajos korában
keletkezett mű a Képes Krónika családja elnevezést kapta a kutatástól,
ugyanis a szöveg 5 kódexben maradt fent. Ezek közül „csak” az egyik a
díszes miniatúrákkal ékesített ún. Képes Krónika. Ezen kívül a Teleki-, a
Csepreghy-, a Béldi- és a Thuróczy-kódex is megőrizte a magyarok
történetét.

Nem
sikerült egyértelműen kideríteni, hogy Baranyai Decsi János honnan vette
Márk szerzőségét, mindenesetre a kutatás számára haszonnal kecsegtetett
ez az
információ…