Ma már
kevesen buknak meg a történelemérettségin, de a lexikális tudás
önmagában nem elég a sikeres vizsgához. A diákoknak a
forrásértelmezésben, a térképismeretben és a jól összeállított esszékben
is jeleskedniük kell
„Már elmúltak
azok az idők, amikor az új típusú érettségire csak saját készítésű
feladatlapokkal, fénymásolt diagramokkal, ábrákkal, térképekkel tudták a
diákokat kellően felkészíteni a történelemtanárok” – mondta az
[origo]-nak Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, aki
maga is történelemszakos. „Kezdetben nem voltak megfelelő könyveink, de
azóta a tankönyvpiac szereplői átálltak arra, hogy olyan kiadványokat
készítsenek, amelyek ennek a típusú érettséginek a feladatait
modellezik.” Az igazgató szerint sokat segít, ha a tanulók más órákon is
találkoznak az új típusú feladatokkal, hiszen itt olyan készség
fejlesztéséről van szó, amely bármelyik tantárgyban hasznos lehet. „A
lényeg, hogy a diák ki tudja nyerni az információt a forrásból. Ez sok
gyakorlással jól fejleszthető” – tette hozzá.
Edényi tapasztalata szerint a legtöbb végzős diák
történelemből a középszintű érettségit választja, ezért a tanórákon is a
középszintű feladatsorban szereplő feladattípusokat gyakorolják. „Ezek a
feladatok ábrákra, képekre, térképvázlatokra, táblázatokra, grafikonok
elemzésére összpontosítanak. A megoldáshoz a forrásanyagok értelmezését,
feldolgozását, alkalmazását kell ismerni, a csöpögtetett információkat
megtalálni, a megfelelő helyre beilleszteni és a szaknyelvi környezet
használatával összeállítani a helyes választ” – részletezte az igazgató.
Az írásbelin esszékérdések is szerepelnek, amelyek a
szóbeli érettségi kifejtős kérdéseihez hasonlítanak, a régi dolgozatok
mintáját követik: itt már több tényt, adatot kell tudni egy-egy
eseményről. Edényi szerint a diákoknak a felkészülésben sokat segíthet,
ha részletesen átnézik a pontozási útmutatót: „Ma már pont jár a
feladatmegértésért, a térben, időben való tájékozódásért, a szaknyelv
alkalmazásáért, az eseményeket alakító tényezők ismeretéért vagy a
választékos nyelvi kifejezésmódért, az érthetően, átláthatóan
szerkesztett szövegért is.”
A történelemtanárok
gyakran adnak fel célzott témákat tartalmazó esszékérdéseket a
diákoknak, akiknek nem csak a téma kifejtésére, de a terjedelmi korlátok
betartására is figyelniük kell. Edényi szerint az is fontos, hogy a
válasz nem lehet terjengős, a tanulóknak pontosan be kell határolniuk a
témát, tudniuk kell, milyen tényekre, adatokra kell elsősorban
összpontosítaniuk, és használniuk kell a megadott forrást is, mert
anélkül nem kaphatnak elég pontot a feladatra. „Ha a tanár négy éven
keresztül az érettségi követelményeinek megfelelően pontozza a diákokat,
akkor senkit nem ér nagy meglepetés az érettségin. A szóbeli tételeket
már az írásbelire is érdemes átnézni, mert biztos lesz az írásbeliben
olyan esszéfeladat, amely a szóbelivel összecseng” – tanácsolta a
történelemtanár.