• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Tételek az érettségiből
2008. május 6. kedd, 0:00

Magyarországon
157 éve vezették be az érettségi vizsgát, kezdetben csak a fiúknak.
Részletek a Figyelőnet összeállításából.

Az
„Entwurf” szellemiségében 1851. június 3-án jelent meg az a rendelet,
amely bevezeti a gimnáziumi érettségit és kijelölte azt a hét várost
(Pest, Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad, Temesvár), ahol
érettségi vizsgát tehettek a végzősök.



„Azon tanulók, kik
jelen 1851-ki iskolaévben valamelly középtanodának nyolczadik osztályát,
vagy az eddigi bölcsészeti tanulmányok második évfolyamát
Magyarországban, Szerbvajdaságban és temesi bánságban bevégzik, rendes
hallgatókul se valamelly ausztriai koronaországbeli egyetemnél vagy
nyilvános szakintézetnél (Fakulttätstudium) be nem jegyeztethetnek, se
valamelly kül-egyetemet olly foganattal, hogy az ott töltött idő,
törvényszabta tanidejükbe tudassék, nem járhatnak, ha eleve magukat
érettségi vizsgálat alá nem vetették ’s érettségükről a’ szakintézetbe
átlépésre biznyítványt nem
nyertek.”


Azt a korszerűnek
ható passzust a rendelet végén találjuk, amikor a természettudományok
megerősítését vázolja a dokumentum.



„Jövő évben az érettségi
vizsgálat tárgyai közé a’ mennyiségtan és természetrajz is fog
számítani, s a’ többi vizsgálati tárgyaknál is aránylag magasabb
követeléseknek leend helye, mert ezek jelenleg illy alacsonyra csak azon
nagy zavarok tekintetéből tétettek, mellyeket az oktatás 1848. és 1849.
években szenvedett.”


A
Magyarországon lezajlott első érettségik egyikén, a Budapesti Piarista
Gimnáziumban 1851 szeptemberében a következő tételekre kellett
megfelelniük a maturálóknak:



1. A rómaiak és az athéniek összehasonlítása. (Fordítás
magyarból latinra)

2. Írja le
körülményesen születési helyét.

3. Szerkesztessék egy
beszéd a tudományoknak az emberek boldogságára való
befolyásáról.

4. Adassék elő azon következmények,
melyeket az emberek társalkodása eredményez.

5.
Szerkesztessék egy beszéd a tudományok
hasznosságáról.


A
Hódmezővásárhelyi ref. Főgimnázium 1895-ös érettségi
tételei:



1. Miképpen
tárgyalja Madách: „Az ember tragédiája” czímű művében az emberiség
történetét, múltját és jövőjét? Fejtessék ki ebből röviden Madách
művének iránya és bölcsészeti felfogása.

2. A
magyar ifjúság szívbéli ünneplése és benső fogadástételei a milleniumi
ünnepélyek alkalmával. (Szónoki
beszéd)


Két
gimnázium 1948-as, tehát még nem központosított –
tételei:

A Gyöngyösi áll. Koháry István
Gimnázium:



1. A magyar
társadalom bomlásának rajza a XX. Század irodalmában

2.
Hogy használható fel az atomenergia a szocializmus
építésében.”


Budapest
VIII. ker. áll. Zrínyi Miklós Gimnázium
tételei:



1. A
kapitalizmus bírálata Az ember tragédiájában

2. A
magyar népi demokrácia útja a romoktól az ötéves
tervig.






Balla
István teljes összeállítása a Figyelőneten
»

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Batthyány Lajos nyomában

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017