A történelem öl, butít és nyomorba dönt. Különösen a félreértett, vagy meghamisított. Adolf Hitler, mint a Mein Kampfból sejthető, elhitte az antiszemita történetmagyarázóknak, hogy a középkorban azok a német városok hanyatlottak le, amelyek beengedték falaik közé a zsidókat, a többi viszont szépen fejlődött. Miért ne hitte volna el akkor a közelmúltra vonatkozó állítást, hogy a […]

Igaz, Guevara tényleg nem volt elégedett a létező szocializmussal. De nem annak diktatórikus jellege, hanem ellenkezőleg, „megalkuvásai” miatt. Nyikolaj Leonov tolmács és diplomata visszaemlékezése szerint, 1960-ban Moszkvában Che arra kérte a szovjet vezetőket, hogy adjanak támogatást egy évi egymillió tonna vasat és acélt termelő üzem megépítéséhez, mert „Kubának önellátóvá kell válnia”. Az ehhez hasonló sztálini […]

Sok kép és film maradt fent a kedvesen mosolygó, szivarozgató, munkásokkal együtt dolgozó Che Guevaráról. Öltözködése, modora laza és közvetlen, barátságos volt. Korai naplójából pedig egy együtt érző, az emberi szenvedésre fogékony fiatalember képe rajzolódik ki. Ez azonban Che egyéniségének csak egyik oldala. Bővebben a Tényleg oldalán…

Ernesto Che Guevara (1928-1967) argentin orvos valóban diktatúrák ellen szervezett felkeléseket, például Fulgencio Batista kubai, vagy René Barrientos bolíviai uralma ellen. De amit helyette ajánlott, az nem a demokrácia volt, hanem egy még kíméletlenebb diktatúra. Bővebben a Tényleg oldalán…

Vietnamnak a 20. században francia (1954-ig), japán (1940-1945) és amerikai (1964-1973) csapatokkal kellett felvennie a harcot. Messziről úgy látszik, hogy ez egy folyamatos függetlenségi harc volt, melynek élén Ho Si Minh, a mosolygós Ho apó állt, hiszen 1945 és 1969 között ő vezette az ún. Vietnami Népi Felszabadítási Hadsereget, vagyis a Viet Minh-t. Bővebben a […]

Lev Davidovics Trockij (1879-1940) emigrációjában éles hangú írásokban kritizálta Joszif Sztálin önkényuralmát és a sztálini terrort. Így sokakban az a benyomás keletkezett, hogy ő valamiféle forradalmi humanizmus letéteményese volt, és ha Lenin után ő került volna hatalomra Sztálin helyett, akkor a Szovjetunió egy demokratikus szocialista állam lehetett volna. Bővebben a Tényleg oldalán…

A szovjet korszakban megjelent ötvenöt kötetes Lenin életmű sorozatban a bolsevik vezető kéziratainak mindössze a felét publikálták. A másik felét részben azért tartották zárt levéltárakban, mert árnyékot vethettek a humanista Leninről alkotott képre, akit Majakovszkij, a kor legismertebb költője „minden emberek közt legemberibb embernek” nevezett. Pedig jó néhány visszaemlékezés, és korabeli propagandaanyag, újságcikk arra utalt, […]

Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) első gyakorlati kivitelezője volt a kommunista totális diktatúrának, mely leginkább csak fokozati tekintetben különbözött a későbbi, még véresebb változataitól. Igaz, meghirdetett célja ugyanaz volt, mint a demokratikus szocialista mozgalmaknak: a társadalmi egyenlőség, a néptömegek felemelése. De Lenin szerint e cél érdekében gyakorlatilag bármit meg lehet tenni. Bővebben a Tényleg oldalán…

Az itt következő állítás- és cáfolatsorozat híres szélsőbaloldali, kommunista politikusokról szól. Afféle tisztaszívű forradalmárokról, akik egy jó szándékkal kövezett úton hajszolták végig embertársaikat a földi pokol felé. Nem vagyont akartak gyűjteni, többnyire igénytelenül, puritán módon éltek. Feltehetően nem is a hatalom vagy a kegyetlenség kéje mozgatta őket, hanem valami történelmileg veszélyesebb: a népboldogító fanatizmus. Valamennyien […]

Ha bajban van, vagy kevesli a sikereit, forduljon a menekültekhez! Illetve ellen. Bihari Péter cikke feltárja, hogyan használták fel a közírók és politikusok a zsidó bevándorlók ügyét még akkor is, amikor már többen mentek, mint jöttek. Bővebben…

Miután a bécsi Burgtheater vendégelőadása után a társulat egyik tagja politikai tartalmú nyilatkozatot olvasott fel a Nemzeti Színházban a magyar közállapotokról, a színház vezetése a sajtóhírek szerint azzal tromfolt, hogy kivetítették az aradi vértanúk és Batthyány Lajos nevét. A logika nyilván az volt, hogy „ugyanazok az osztrákok” aggódnak a magyar demokráciáért, akik 166 évvel ezelőtt […]

Ők ott sem voltak. Sarkítva ez volt a tankönyvszerzők védekezése, mikor az ELTÉ-n március 27-én megrendezett szakmai vitán szembesültek a kritikai észrevételekkel. Az eseményről, az elhangzott tankönyvkritikákról részletesen beszámolt az Index és a Népszabadság is. Bővebben a Tényleg oldalán…