Épp csak
hogy beindult nálunk a hangoskönyvek forgalma, máris korszakváltás
előtt áll a piac. Jövőre már irodalmat hallgathatunk mobiltelefonon, sőt
letölthetjük a világhálóról is.
(Forrás: Népszabadság)

Meglepően gyors karriert fut be a hangoskönyv
Magyarországon: három éve jelent meg az első irodalmi CD, és ma már 152
címet kínál az egyetlen, kizárólag hangoskönyvvel foglalkozó hazai
internetes áruház (hangoskonyvek.hu). Méghozzá meglepően széles műfaji
skálán. A megrendelhető lemezeken a Jókai-regénytől a
Pilinszky-verseken, Márai és Rejtő Jenő, Capek és Asimov, Esterházy
Péter és Csaplár Vilmos művein át az ifjúsági, az ismeretterjesztő, sőt
az erotikus irodalomig sok minden hozzáférhető.

Évente legalább húsz százalékkal nő a forgalom, az idén
50-60 új cím jelent meg, miközben a hagyományos könyvek forgalma
megtorpanni látszik. Vajda-Mályi Zsuzsa, a tavaly alakult, jelenleg tíz
tagot számláló Magyar Hangoskönyves Kiadók Egyesülete elnöke szerint
művenként átlagosan kétezer darab fogy egy-egy hangoskönyvből, olykor
túlszárnyalva a nyomtatott változatok kelendőségét. Tegyük hozzá, ezer
eladott példányon fölül a vállalkozás már szerény nyereséget hoz, ám
hozhatna valamivel többet is, ha nem sújtaná a lemezen megjelenő
irodalmat húszszázalékos áfa. (A nyomtatott változat kedvezményesen, öt
százalékkal adózik.)

A hazai
hangoskönyvkiadás voltaképpen a nyugat-európai és az amerikai után
szalad. Odaát sokkal régebben kezdték, és most ez a legvirágzóbb ága a
könyvszakmának. Az idei frankfurti könyvvásáron például stadion nagyságú
helyen állítottak ki hangoskönyveket. Németországban szinte nem jelenik
meg könyv hangos változat nélkül, beleértve a szakács-, a tanácsadó és
az útikönyveket is. Mi több, az újságosstandokon föltűnt a lemezen
kapható „hangos újság”. A távolabbi munkahelyükre autózók ezt veszik meg
reggelente.

Míg Nyugaton főként az
autósokat célozzák meg a legkülönfélébb műfajú hangoskönyvekkel, nálunk
többrétegű a közönség, a kínálat viszont túlnyomórészt szépirodalmi. Az
otthon gyereküket gondozók, háztartást vezetők vagy dolgozók egyaránt
hallgatnak irodalmat, különösen kedvelt színészek előadásában. Érthető,
hogy a kiadók minél több terjesztési csatornán szeretnék kínálni a
portékát, ám a kereskedelem egyelőre konzervatív távolságtartással
figyeli a fejleményeket. (Ehhez persze tudni kell, hogy az éves
könyvforgalomnak még egy százalékát sem teszi ki a hangoskönyveké!)
Egyedül a Libri-hálózat karolta föl a műfajt, üzleteiben
hangoskönyvnapokat rendez. A jövő azonban az egyéb terjesztési formáké
lehet.

A Kis György és Kis Zsuzsanna
által vezetett, már említett internetes áruházban második hete néhány
hangoskönyvet letölthetően árulnak, nem lemezen. Jövőre feltehetően ez a
terjesztési forma lesz hozzáférhető szélesebb körben, nagyobb arányban.
A számítógépen letölthető hangoskönyv olcsóbb, hiszen megspórolják a
lemez és a szállítás költségét – és a világhálón a mű terjedelme sem
jelenthet gondot, nem úgy, mint amikor CD a hordozó. Emellett – egyelőre
csak csepegtetett hírek szerint – el fog terjedni a mobiltelefonon
hallgatható irodalom is. (A tarifákról most folytatnak tárgyalást a
szolgáltatókkal.) Bárhol várakozzunk is, a WAP-szolgáltatások között
megkeressük a hangoskönyvválasztékot, megnyomjuk a kívánt gombot, és
máris jöhet Agatha Christie vagy Márai.