Rangos
gimnáziumok az észak-magyarországi régióban
(Forrás:
Népszabadság)
A közelmúltban kapták
meg az intézmények „A középiskolai munka néhány mutatója 2002” című
kiadványt az Országos Közoktatási Intézettől. A középiskolák sorrendjét
többféle mutató – többek között a felvételi írásbelik átlaga, a
nyelvvizsgaarányok, a tanulmányi versenyek eredményei – alapján
tartalmazó kiadvány összeállítója, Neuwirth Gábor oktatáskutató felhívja
a figyelmet, hogy e sorrendek jelentőségét nem szabad túlbecsülni. A
számszerűsíthető mutatók nem tartalmaznak egy sor tényezőt, amelyeket
egy iskola megítélésekor szintén figyelembe kell venni. Az
észak-magyarországi régióból több intézmény is előkelő helyen szerepel a
felvételi arányokat mutató listán.
Elődiskoláinak több évszázados hagyományait követve a miskolci
Földes Ferenc Gimnázium évek óta az ország legjobbjai közé számít.
Veres Pál igazgató azonban nem pusztán a tradíciókra vezeti vissza
ezt.
–A hozzánk jelentkezők komolyan
gondolják, hogy tanulni akarnak, és a maguk számára is motiváló
környezetet teremtenek. A Földes sikereinek fontos eleme a tagozatos
rendszer és a csoportbontásos, emelt óraszámú képzésben, valamint az
önképzőkörökben megvalósuló tehetséggondozás.
Az idén tízéves sárospataki Árpád Vezér Gimnázium
kezdeteire is utalva Velkey László igazgató a sikerek egyik zálogaként a
fiatal, ambiciózus tantestületet említette. Az utóbbi jegyében lett
például pedagógiai programjuk kiemelt pontja a számítástechnika és az
idegen nyelv oktatása.
– Már
1993-ban elindítottunk hat és négy évfolyamos gimnáziumi osztályokat,
vállalkoztunk az intenzív idegen nyelvi nulladik osztály, az Arany János
Tehetséggondozó Program és az ECDL-vizsgaközpont beindítására is –
sorolta Velkey László, hozzátéve: diákjaik jó eredményei e
kezdeményezések sikerét is tükrözik.
Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulmányi
versenyek rendezésével is megszűri a hozzájuk jelentkezőket, de – tette
hozzá Finta István igazgató – önkormányzati intézmény lévén a kevésbé
tehetségeseknek is biztosít helyet. A Szilágyi tanterve annyira tér el
kerettantervtől, amennyire csak lehet, hogy mindenki a képessége
szerinti többletet kapja azokból a tárgyakból, amelyek érdeklik, és
amelyek szükségesek a továbbtanuláshoz. Emellett az iskolában
elindították az Arany János Tehetséggondozó Programot
is.
Az egri Neumann János
Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium vezetője, Sipos Mihály azt
emelte ki, hogy náluk a második év után kell eldönteniük a diákoknak:
gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésben folytatják-e tovább a
tanulást, és humán, reál, informatikai vagy közgazdasági ismeretekből
szeretnének-e többet megszerezni.
A
szintén egri Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola a
továbbtanulásra való felkészítést tartja egyik fő céljának, de
technikusokat is képez, és Szabó Péter igazgató szerint végzőseik közül
senki sem marad munka nélkül. Kiemelt óraszámban oktatják a matematikát,
az informatikát és az idegen nyelvet. A tizenegyedik évfolyamon pedig
ki-ki eldöntheti: egyetemre, főiskolára felvételizik-e majd, vagy a
technikusi képzést választja. Az országban egyedül itt építették be a
tantervbe, hogy a technikusi oklevélnek feltétele a
nyelvvizsga.
Salgótarján kedvezőtlen
szociális mutatói ellenére a Bolyai János Gimnázium őrzi helyét a
legjobb intézmények között. Mert amire adott esetben nem képes egy-egy
család, azt szívós, következetes munkával igyekszik pótolni a pedagógus.
Ebben a „hozzáadott értékben” rejlik a Bolyai sikereinek titka az
intézmény igazgatója, Székyné Sztrémi Melinda
szerint.
–A helyi viszonyokat,
igényeket figyelembe véve alakítottuk ki a gimnázium sajátos arculatát.
Kiemelt feladatunknak tekintjük a tehetségek kiválasztását, gondozását –
mondta az igazgató. – Nagyon fontos az egyéni bánásmód, a tolerancia,
az alázat a szakma, a tudomány iránt.
A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi
Szakközépiskola Herczegné Varga Ilona igazgató szerint a célok és a
pedagógiai módszerek helyes megválasztásának, értékrendje társadalmi,
közösségi beágyazottságának köszönheti eredményeit.
–Képzési formáink rugalmasan követik az igényeket.
Igyekszünk növelni az idegen nyelvi és az informatikai képzés
hatékonyságát, amellett, hogy az egyediséget tiszteletben tartó
személyiségfejlesztésre alapozva, az alapképességekre és készségekre
építve készítjük fel diákjainkat az érettségire, a továbbtanulásra,
illetve a biztos és továbbfejleszthető szakmai ismeretek elsajátítására –
mondta az igazgató.