2009. március 11-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása. Az „Ilyen tavasz csak egy volt életemben” 1849–2009 című rendezvénysorozat újabb állomása a dicsőséges hadjárat előzményeit mutatja be a nagyközönségnek. (Forrás: Múlt-kor)

160 évvel ezelőtt, 1849 tavaszán a frissen szervezett honvédhadsereg győzelmes ütközetek sorozatával gyakorlatilag kiszorította az országból az ellenség jól felszerelt, túlerőben lévő erőit. Mindez azért történhetett így, mert egy évvel korábban a magyar politikai elit a polgári nemzet kialakulásának legfontosabb feltételeit. A Magyar Nemzeti Múzeum némileg rendhagyó kiállítása ennek történetét, a dicsőséges tavaszi hadjárat előzményeit mutatja be.

Rendhagyó a kiállítás, részben azért, mert ezúttal elsősorban négy magángyűjtemény (Dobák Géza, Hermann Róbert, Kucza Péter, Máday Norbert) anyagából állt össze. Másrészt a rendezés a forradalom kevésbé ismert vonatkozásait igyekszik inkább előtérbe állítani. A sorsdöntő események ugyanis a Pozsonyban ülésező rendi országgyűlésen kezdődtek, ahol Kossuth Lajos, Pest vármegye követe az európai mozgalmak, de különösen a párizsi forradalom kínálta kedvező lehetőséget felismerve március 3-án nagyhatású felirati beszédben foglalta össze az országgyűlési ellenzék követeléseit.

A jobbágyfelszabadítás, a népképviseleti országgyűlés és a közteherviselés bevezetése, vagy az országgyűlésnek felelős kormány kinevezése lényegében egy több mint 800 éves múltra visszatekintő magyar feudális berendezkedést eltörlő rendszerváltás programját jelentette. Kiváló politikai érzékkel azonnal javasolta, hogy az alkotmányos változásokat az osztrák tartományokban is vezessék be. Az 1847. évi rossz termés miatt nélkülöző birodalmi főváros polgáraira olyan hatással voltak a magyar országgyűlés küldöttségével Bécsbe érkező Kossuth javaslatai, hogy március 13-án a városban kitört a forradalom.

Kossuth pár nappal korábban a pesti Ellenzéki Kört is felkérte, hogy javaslatait petícióval támogassa. Irinyi József megfogalmazásában március 11-re el is készült Kossuth programjának 12 pontba sűrített összefoglalása. A bécsi forradalom azonban új irányt szabott az eseményeknek. A pesti ifjúság végül más utat választott: március 15-én vér és erőszak nélkül Pesten is győzött a forradalom. Április 11-én, miután az utolsó rendi országgyűlés befejezte működését, maga a király szentesítette az országgyűlés határozatait a királyi hatalom alkotmányos korlátozásáról, valamint a magyar nemesség feudális kiváltságairól való önkéntes lemondását. Az áprilisi törvények egy békés és teljesen törvényes keretek között lezajlott forradalom eredményeit szentesítették, a vívmányok védelmére országszerte nagy lelkesedés mellett szerveződött a nemzetőrség. Gróf Batthyány Lajos vezetésével pedig április 7-én megalakult a felelős kormány.

A 12 pont tematikai útmutatását követő kiállítás az adottságoknak megfelelően főleg nyomtatványok és metszetek segítségével mutatja be az eseményeket. Az előzetes cenzúra eltörlése nyomán gomba módra szaporodtak el a legkülönfélébb kiadványok. Bár az 1847. évi 65 helyett hamarosan 152 féle periodika került utcára, mégis a kommunikáció legfőbb hordozói a röplapok, hirdetmények, falragaszok voltak. Dobák Géza tengernyi nyomtatványából csak kis válogatást kerülhetett kiállításra. Kucza Péter több mint háromezer darabos, 1848-49-es vonatkozású (jórészt akkor kiadott) könyvgyűjteményét mindössze kéttucat, bár zömmel ritka és értékes kiadvány képviseli. A nemzetőrség és honvédség megszervezését érzékeltető tárgyi anyagot, a rendszeresített felszerelési tárgyakat és pompás díszfegyvereket Máday Norbert ajánlotta fel kiállításra. A metszetek, köztük pl. a perlászi ütközetet bemutató unikális darabbal Hermann Róbert gyűjteményéből valók.

A kiállításon ezen kívül külön hangsúlyt kap a Magyar Nemzeti Múzeum, amely Pest talán legfontosabb épülete volt 1848-ban. A Múzeum, amely azonnal felvállalta a forradalom emlékeinek megőrzését, lényegében ekkor nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Dísztermében mintegy 40 alkalommal ülésezett a népképviseleti országgyűlés felsőháza, udvarán, lépcsőin pedig számos népgyűlést, tüntetést, ünnepélyt tartottak, de gyakorlatoztak itt a nemzetőrök is.

A kiállítás 2009. június 30-ig látogatható.

Magyar Nemzeti Múzeum