A
felfutóban lévő internetes tömegjátékok készítői ma már nemcsak a
győzelemre koncentrálnak, hanem a kapcsolatépítést is hangsúlyozzák.
(Forrás: hvg.hu)

Legfőbb
szövetségesei, köztük Magyarország segítségével az Egyesült Királyság
sikeresen védte meg az amerikai hadsereg által megtámadott területeit.
Bár a magyar haderőknek eközben belső-mongóliai gyarmataikat is védeniük
kellett a támadó kínai hadsereggel szemben, maradt elég tartalékuk,
hogy a Görögország által szorongatott Törökországot támogassák. A magyar
parlamentben ez idő alatt épp arról szavaztak, hogy felvegyék-e
Brazíliát és Hollandiát a szövetséges államok sorába. Efféle
eseményekről tudósított nemrég a hadügyi közlöny, a magyar kormány
hivatalos lapja. Persze nem az igazi kormányé, hanem eMagyarországé, az
internetes közösségi játék, az eRepublik legerősebb és ötödik
legnépesebb birodalmának kormányáé.

A tömegtársasjátékban minden új csatlakozó
kiválaszthatja, mely – létező, és valós elhelyezkedéséhez hasonlóan
tájolt – ország honpolgára kíván lenni. A teendők a későbbiekben is
nagyon hasonlítanak a való világban megszokottakhoz. A játékosok csak
úgy tudnak fejlődni, ha – a játékfelületen elhelyezett gombok
nyomogatásával – munkát vállalnak, amiért fizetést kapnak. Ha elég pénzt
gyűjtöttek, vállalkozásba foghatnak, és idővel saját fizetett
alkalmazottaik lehetnek. A honpolgárok újságokat alapíthatnak, egy
bizonyos fejlettségi szint után politikai pártot hozhatnak létre, és ha
elég nagy szavazóbázist gyűjtenek, indulhatnak az ország elnöki
székéért. A nemzetek minden hónap 5-én új elnököt választanak, a
politikai pártok vezetőit szintén havonta, 15-én cserélik le. Más
kérdés, hogy egy-két országban, például Pakisztánban és Észak-Koreában a
játék kezdete óta minden választás alkalmával a régi elnökre szavaznak
újra meg újra – mesélte nemrégiben egy videointerjúban Alexis Bonte, az
eRepublikot életre hívó vállalat társalapítója és ügyvezető
igazgatója.

Nemcsak a politikai és
gazdasági stratégák, hanem a hadügy szerelmesei is megtalálhatják a
számításaikat eRepublikban. A játékba lépéskor mindenki bevonulhat
sorkatonai szolgálatra, és a csatározások is mindennaposak. A háború
kikiáltását az elnök kezdeményezi, és ha az ország lakosai megszavazzák
az akciót, elkezdődik a harc. Az eRepublik első világháborúja például
azért tört ki, mert a román elnöki székért futó Alex Craciun azt ígérte,
hogy győzelme esetén elfoglalja Magyarországot. A magyarok és
szövetségeseik győzelmével végződő, négy hónapig húzódó virtuális
háborúban két tucat ország vett részt.

A kapcsolati tőkének – más játékoktól eltérően –
legalább olyan fontos szerepe van eRepublikban, mint a vagyonszerzésnek,
a hatalomnak vagy a háborúnak. A szociális háló építgetése segíti a
játékosokat, hogy jobb munkahelyet találjanak, a kormányzat tagjai
virtuális lapok cikkeiben számolnak be ígéreteikről és eredményeikről, a
politikusoknak híveket kell gyűjteniük. A diplomáciai kapcsolatok révén
szövetségek alakulnak, illetve ha kevésbé sikeres a párbeszéd két
ország képviselői között, a vezetők embargót hirdethetnek egymás
országai ellen.

Az eRepublikba
2007-es megalapítása után közel egy évig csak azok kerülhettek be, akik
(valós) ismerőseik egyikétől elektronikus levélben meghívót kaptak. Az
alapítók, a most 33 éves francia Bonte és a romániai Georges Lemnaru
csak a játék sikerén felbuzdulva, 2008 végén tették mindenki számára
lehetővé a regisztrációt. A „világszimulátor” pillanatnyilag 360 ezer
lakosnak – köztük 22 ezer e-magyarnak – ad otthont. Eredetileg egyébként
Bonte azért találta ki eRepublikot, hogy megmentse a házasságát. A
Venture Beat amerikai informatikai-gazdasági magazinnak elmesélt
anekdotája szerint megszállott rajongója volt a játékpiacot 1991-ben
meghódító Civilizáció nevű, a résztvevőket az emberiség történelmén
végigkalauzoló számítógépes játéknak. Naponta órákat töltött a
Civilizációval, és a családi béke érdekében talált ki olyan stratégiai
játékot, amellyel elég 15-20 percet foglalkozni.

Bonte és üzlettársa úton-útfélen hangoztatja, hogy –
noha az első internetalapú játékok már az 1980-as évek végétől
hozzáférhetők voltak – egyelőre nincsenek versenytársaik. Az elképzelt
vagy valós országok harcán alapuló játékok piacán azonban nem az
eRepublik az első. A Max Barry által kreált Nation Statesre 2002-től, a
Cyber Nationsre pedig 2006-tól lehetett bejelentkezni. Igaz, utóbbiakban
nem túl jelentős a kapcsolati tőke szerepe, illetve a legkedveltebb
böngészős játékokhoz, például a 2004 óta piacvezető World of Warcrafthoz
hasonlóan nem a valóságot szimulálják, sokkal inkább szerepjátékok. A
legnépszerűbb internetes tömegtársasjátékoknak (angol nevén massively
multiplayer online game) egyébként is változatosabb, sok esetben
háromdimenziós a grafikájuk. Az eRepubliké ezzel szemben – épp a
kapcsolatépítés hangsúlyozása miatt – a közösségi oldalakéra (az
iwiwére, vagy a Facebookéra) hasonlít, vagyis leginkább szövegalapú, a
felhasználói oldalakon csak néhány jelentéktelen rajzocska
látható.