A
szakértők szerint az i.sz. 1000-1400 között bekövetkezett hanyatlást a
természeti erőforrások túlzott kizsákmányolása okozta. De pontosan hol
is siklott félre a rapanui társadalom? (Forrás: Múlt-kor)

Mauro Bologna és J. C. Flores, a chilei Tarapacá
Egyetem munkatársai matematikai modell segítségével vázolták fel a
Húsvét-sziget társadalmi-természeti koevolócióját . A modell a
természeti erőforrások és a populáció közötti dinamikus kapcsolatokra
épül, megbecsüli az összeomlás idejét, így más civilizációk esetében is
használható.

A Chilétől 3600
kilométerre fekvő, csendes-óceáni Húsvét-sziget a Föld legelszigeteltebb
lakott szigete volt és maradt. A legtöbb mai és korábbi társadalomtól
eltérően majdnem zárt rendszernek tekinthető. Az első telepesek i.sz.
400 körül érkezhettek a nyugatra fekvő polinéz szigetekről. Az ezt
követő 1000 évben a rapanuik egy viszonylag fejlett és összetett
kultúrát hoztak létre.

Gabonát
termesztettek, és ezernél is több kőszobrot (moai) alkottak. A lakosság
végül elérte a 7000 (egyes kutatók szerint 20 ezer) főt. A gyors
növekedéssel azonban a társadalom elérte az ökoszisztéma
eltartóképességének határait, a szigetszerű természeti környezet nem
tudta többé eltartani lakóit. A rapanuik teljesen kiirtották az egykor
az egész szigetet beborító pálmafát.

A modell segítségével Bologna és Flores meghatározták
azt az optimális helyzetet, amikor az ember még korlátlanul együttélni a
meglévő természeti erőforrásokkal. A kutatók szerint a Húsvét-sziget
kapacitása 2000 fő eltartására volt elegendő. A sziget lakossága 1175
körül volt ekkora, de 125 évvel később már 7000 főre növekedett. Ilyen
körülmények között nem kellett hozzá sok idő, és a civilizáció
összeomlott. 1225 körül a pálmafák eredeti mennyiségének már csak a fele
volt meg, 1400-ra pedig semmi nem maradt belőlük. 1600-ra populáció
ismét 2000 főre esett vissza. A lakosságszámokat régészeti adatok
támasztják alá.

„A kezdeti
viszonylag békés élet rendkívüli módon kedvezett a társadalom
fejlődésének. Ha általánosítani akarunk, az egyedszám növekedése és a
természeti erőforrások kizsákmányolása sok problémát okozhat még fejlett
társadalmakban is” – magyarázza Bologna. Hogy ezek a problémák
elkerülhetők, s hogyan, vagy sem, egyelőre igen bonyolult kérdés. A
kutatás arra is irányul, hogy megállapítsa, hogyan lehetett volna
megakadályozni a Húsvét-sziget civilizációjának összeomlását. „Az
biztos, hogy teljesen kiirtották a legfontosabb erőforrásukat (a fákat).
Ezen a ponton kénytelenek voltak változtatni az életmódjukon, és úgy
tűnik, az együttműködés helyett a harcot választották. A különböző
törzsek együttműködése talán megváltoztathatta volna a sziget sorsát.
Ebben nehéz biztosat állítani.”

Az
okoktól függetlenül a modell pontosan leírja a populáció változásait. A
módszert kipróbálták a 9. századi Copan maja civilizációjánál is. Az
eredmények azt mutatták, hogy a populáció 60-180 év alatt 20 ezerről
5000-re esett vissza, amely egyben megfelel a történészek becsléseinek
is.

A kutatók szerint a módszerrel
akár az egész bolygó történetét is modellezni lehetne: „Flores
professzorral együtt úgy gondoljuk, hogy a modellt – megfelelő
módosításokkal – alkalmazni lehetne a Földre is. Természetesen rengeteg
különbség van, de a bolygónkat is olyan elszigetelt rendszernek
tekinthetjük, mint a Húsvét-szigetet. A közeljövőben erre a témára
irányul kutatásunk.”