Jogszerűen
szedett félévenként 80-90 ezer forintos fejlesztési hozzájárulást
egykori, államilag finanszírozott hallgatójától a Szegedi
Tudományegyetem Budapesti Médiaintézete – ez az elsőfokú bírósági
ítélet. A hallgató fellebbez.
(Forrás: Népszabadság)

Első fokon elutasította tegnap a szegedi városi
bíróság annak a volt egyetemi hallgatónak a keresetét, aki a Szegedi
Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő Budapest Médiaintézet
(BMI) államilag finanszírozott kommunikáció szakos képzésére befizetett
880 ezer forintját szerette volna visszakapni. Swiderski Erika, a BMI
egykori levelezős hallgatója jogtalannak tartotta, hogy 1999 és 2004
között fejlesztési hozzájárulás címén ennyi pénzt be kellett fizetnie,
miközben ő elvileg ingyenes képzésre járt.

Az ügyben még 2005-ben indított vizsgálatot Aáry-Tamás
Lajos, az oktatási jogok biztosa. Megállapította: a Havas Henrik nevével
fémjelzett BMI jogszerűtlenül szedi be az államilag finanszírozott
hallgatóktól fejlesztési hozzájárulás címén a szemeszterenkénti 80-90
ezer forintot, ezért vissza kellene azt fizetnie. A biztos ajánlását az
intézmény nem fogadta el, ugyanakkor változtatott gyakorlatán: az idei
tanévtől már csak költségtérítéses képzést indítanak, minden hallgatóval
szerződést kötnek, és a következő tanévtől sem lehet a díj befizetését a
beiratkozás feltételéül szabni.

A
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) próbapert
indított az ügyben. A tegnapi ítélet szerint az egykori hallgatónak nem
jár vissza a pénz. Azt ugyanis „szerződés érvénytelensége” címén kérte,
ám az egyetem és a hallgató között létrejött hallgatói jogviszony nem
tekinthető szerződésnek, így annak érvénytelenítése sem kérhető. A
bíróság indoklása szerint az egyetem nem tandíj, hanem egyéb
szolgáltatási díj címén szedte be a kért összeget, arról a hallgató
tudott, és sosem kifogásolta. Az alperes bizonyította, hogy a levelező
tagozaton rendelkezésre álló két szakirányú képzésen felül további három
szakirány közül választhattak a hallgatók, és az átlagost meghaladó
technikai szintű hátteret biztosítottak számukra.

Kotroczó Béla, a hallgató ügyvédje tudósítónkkal
közölte: fellebbeznek az ítélet ellen. Szerintük ugyanis a hallgatói
jogviszony ugyanazt takarja az intézményekkel írásbeli szerződést kötő
költségtérítéses és az államilag finanszírozott hallgatók esetében is.
Attól, hogy az utóbbiakkal nem kötnek szerződést, még szerződéses
jogviszonynak tekinthető. A „szolgáltatási díj” kifejezés is azt
sugallja, hogy szerződésszerű jogviszony jött létre a hallgatók és az
egyetem között.

Aáry-Tamás Lajos
annyit mondott: fönntartja ajánlását. A HÖOK szintén kitart korábbi
véleménye mellett. Miskolczi Norbert elnök szerint önmagáért beszél,
hogy az intézmény változtatott korábbi gyakorlatán. Leszögezte: akár a
legfelsőbb szintig is elmennek.

Mindenki fizet jövőre

A következő tanévtől már minden hallgatónak fizetnie
kell tanulmányaiért: vagy tandíjat, vagy költségtérítést. Előbbi összege
alapképzésben mindenütt 105 ezer, mesterképzésben pedig 150 ezer forint
lesz évente. Aki nem államilag támogatott képzésre jár, az
költségtérítést fizet: szemeszterenként a legtöbben 100-200 ezer forint
közötti összeget. Orvosképzésben félévente 850 ezer-1,3 millió forint a
térítés, a művészeti képzésekért pedig 600 ezer-1,5 millió forintot kell
fizetni. Az itt működő külföldi felsőoktatási intézmények közül a
McDaniel College-ben az első két évben 6900, a harmadik évtől pedig 7500
eurót kérnek tanévenként (1,725 millió-1,875 millió forint). A
Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS) alapképzésben 2200-2800 euró egy
szemeszter (550-700 ezer forint).