Az
1956-os forradalmat követő megtorlásokról készítettek összefoglaló
jelentést a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történészei. (Forrás:
Múlt-kor)

A dokumentum főként az alföldi városban történteket
elemzi, de a kutatók fontosnak tartották, hogy szélesebb kitekintést is
adjanak arról, mi zajlott ötven évvel ezelőtt Magyarországon és a
Kárpát-medencében.

A jelentés elkészítésére
Hódmezővásárhely város közgyűlése kérte fel az Emlékpont munkatársait.
Az eredendő cél az volt, hogy egy történeti forrásokra épített szakértői
anyag készüljön, melyről lehet beszélni, vitatkozni. A legfontosabb
azonban az, hogy ne merüljön feledésbe az a szörnyű tény, miszerint a
kádári megtorlás részeként 229 forradalmárt végeztek ki és tízezrek
életét tették tönkre országszerte, s így Vásárhelyen
is.

A Vincze Gábor vezette történészcsoport emlékeztet
arra, hogy a kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású
volt. A bírósági eljárások szinte egytől-egyig koncepciós jellegűnek
tekinthetők. A vádlottakat megfosztották legalapvetőbb védekezési és
emberi jogaiktól. A védők tevékenységét korlátozták, a vádlottakkal csak
a nyomozás lezárása után találkozhattak, a tárgyalásokon az ügyvédi
munka pedig szinte sohasem irányult a felmentésre, pusztán a
halálbüntetés vagy a börtönbüntetés
csökkentésére.

A szakértők dolgozata a jelentősebb magyarországi
politikai perek ismertetése mellett kitér a határon túli magyarokat ért
megtorlásokra, így a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben indult
eljárásokra is. Megdöbbentő adat, hogy az októberi magyar felkelés miatt
Erdélyben tizenkét embert végeztek ki az 1958-as esztendő
során.

A tanulmány készítői bemutatják a Szegeden a
forradalom kirobbanásában fontos szerepet játszó MEFESZ alapítói ellen
indult pert, valamint a további megtorlásokat. A csongrádi
megyeszékhelyen a forradalom kapcsán összesen 249 embert állítottak
bíróság elé, a vádlottak közül Kovács Józsefet és Földesi Tibort halálra
ítélték, több tucatnyi embert pedig hosszú börtönbüntetéssel
sújtottak.

A tanulmány szerint a hódmezővásárhelyi megtorlások
országos összehasonlításban inkább enyhébbnek voltak mondhatóak. Ennek
ellenére Vásárhely is megszenvedte a forradalom leverését, a megtorlások
közvetlen áldozatainak száma mintegy száz-százötven főre
tehető.

A tanulmány legfőbb megállapításait Hódmezővásárhely
közgyűlése is meghallgatta. A napirend pont összefoglalásakor dr. Lázár
János polgármester bejelentette, a kádári megtorlások témájában az
Emlékpont Múzeum az év folyamán tudományos ülést
szervez.

Az Emlékpont Múzeum egyik alapvető feladata, hogy
bemutassa az elmúlt félévszázad történéseit. A vásárhelyi vonatkozású
politikai perek iratai digitálisan formában már most is bárki számára
kutathatóak. Szintén a történészek és az érdeklődő polgárok
rendelkezésére áll az Emlékpont oral history archívuma, amelyben közel
50 interjú szól a kádári megtorlások
borzalmairól.