Várhatóan
nem térnek el a minisztérium által javasolt tandíj mértékétől az
egyetemek és a főiskolák. A mentességet kapó hallgatók miatt azonban
megeshet, hogy egy-egy hallgató mégis többet fizet 105 ezer, illetve 150
ezer forintnál.
(Forrás: Népszabadság)

A jövő héten kiderül: az egyes felsőoktatási
intézmények mennyi fejlesztési részhozzájárulást – vagyis tandíjat –
kérnek majd a hallgatóiktól. Manherz Károly, az oktatási tárca
felsőoktatási szakállamtitkára ugyanis arra kérte az egyetemeket és a
főiskolákat: január 15-ig jelezzék a minisztériumnak az összeg
nagyságát, amelyet közzétesznek majd a felvételi tájékoztató várhatóan a
jövő héten megjelenő kiegészítésében.

A jogszabályok szerint alapképzésben évi 105 ezer,
mesterképzésben pedig évi 150 ezer forintot kell majd fizetniük 2008-tól
az idén szeptemberben beiratkozó hallgatóknak, ettől azonban
plusz-mínusz 50 százalékkal el lehet térni. Nagy valószínűséggel azonban
az intézmények az első évben még nem fognak eltérni az általánosan
meghatározott összegtől. Ilyen tartalmú ajánlást adott ki nemrégiben a
Magyar Rektori Konferencia, és az eddig a tárcához beérkezett válaszok
is ezt jelzik.

Ez azonban nem
jelenti azt, hogy minden hallgató ennyit is fizet majd. Tandíjat csak a
második évtől kell fizetni: ekkorra már ismert lesz a hallgatók
tanulmányi teljesítménye. A legjobb 15 százalék mentesülhet a fizetési
kötelezettség alól. Az intézményeknek azonban „hozniuk kell az átlagot”:
vagyis hiába kap tíz hallgatóból kettő mentességet. Azt egyelőre nem
tudni, hogy a hiányzó részt a többi hallgatóra hárítják-e. Ezeket a
részleteket ugyanis egy kormányrendelet, illetve az intézményi
szabályzatok rögzítik majd – ezek azonban még nem jelentek
meg.

Egy azonban biztos:
alapképzésre február 15-ig, mesterképzésre pedig március 15-ig kell
beadni a jelentkezési lapokat (az idén elég csak egy lapot kitölteni,
amelyen három-három képzést lehet megjelölni költségtérítéses és
államilag támogatott formában, az eljárási díj egységesen kilencezer
forint lesz). A jelentkezéseket azonban egységes sorrendbe kell
állítani, mivel nem vehető föl egy hallgató egyidejűleg mester- és
alapképzésre. Vagyis: a jelentkezők február 15-ig megjelölhetnek a lapon
mester- és alapképzéseket is, majd ha később úgy döntenek, március
15-ig további mesterképzéseket is föltüntethetnek. Jelezni kell azonban,
hogy hányadik helyre rangsorolják az utóbb beírt mesterképzéseket,
különben a rendszer automatikusan az első helyekre teszi
őket.

Márpedig mindenkit oda vesznek
föl, ahová először elegendő a pontszáma. Akkor sincs gond azonban, ha
nem sikerül a kívánt rangsort fölállítani. A jelentkezők később ugyanis
az Országos Felsőoktatási Információs Központtól egy regisztrációs lapot
kapnak, amelyen szerepel az általuk fölállított intézményi rangsor,
amelyet július 11-ig még lehet módosítani.

Az idén egyébként csak elvétve hirdettek meg az
intézmények mesterképzést. Ez a fokozat a 2006-ban mindenhol elindult
úgynevezett bolognai képzési rendszer második szintje, amelyre elvileg
alapképzésben szerzett diplomával lehetne jelentkezni. Mivel azonban
ilyen hallgatók még nincsenek – a kísérleti jelleggel indult
alapképzésekre járók is csak jövőre végeznek majd -, főiskolai
diplomával is lehet majd jelentkezni. Az intézmények a felvételi
követelményeket maguk szabják meg, összesen azonban mindenütt 100 pontot
lehet majd szerezni. A Budapesti Műszaki Főiskolán például 60 pont
érhető el az oklevél átlagának 12-szeresével, 30 pont szerezhető a
motivációs beszélgetésen, és legföljebb 10 pont a szakmai gyakorlatért.
Alapképzésben továbbra is az érettségi-eredmények
számítanak.

Keresztféléves képzés az
utolsó menedék

Nem érinti a
fejlesztési részhozzájárulás bevezetése azokat a hallgatókat, akik az
idén februárban induló képzésekre nyernek felvételt. Ezekre az
úgynevezett keresztféléves képzésekre január 15-ig lehet jelentkezni. A
jelentkezők egy képzést választhatnak, amelyet államilag támogatott és
költségtérítéses formában is megjelölhetnek. A jelentkezési lapokat a
szakot meghirdető felsőoktatási intézménytől lehet ingyenesen
beszerezni, és oda is kell beküldeni. A hallgatóknak egy „A” és egy „B”
jelű, „KERESZTFÉLÉVES” felülnyomású lapot kell kitölteniük, amelyek után
3000-3000 forint eljárási díjat kell fizetniük.