A
tanulóknak február 20-áig kell dönteniük, hogy mely középfokú
intézményekbe adják be jelentkezési lapjaikat, továbbá arról, hogyan
rangsorolják jelentkezéseiket. Ezután kezdődnek csak a „felvételi
eljárások” az egyes középfokú iskolákban – melyek eredményeképpen majd
április 20-án születnek meg a felvételi döntések.
Fontos megjegyezni, hogy mind a nyolcadik osztályosok
továbbtanulásánál, azaz a 9. évfolyamra történő felvétel esetében, mind
pedig a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba történő felvételnél az iskolák
nagyobb része kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények
alapján fogja majd rangsorolni a hozzájuk jelentkező tanulókat, azaz az
iskolák kevesebb, mint felében tartanak felvételi
vizsgákat.
Ebben az évben az
egyes iskolák már nem szervezhetnek különböző tantárgyakból, helyi
követelményekre épülő írásbeli felvételi vizsgákat, hanem kizárólag a
központi, egységes, kompetenciaalapú magyar nyelvi és matematika
írásbeli felvételiken való részvételt kérhették a hozzájuk jelentkező
tanulóktól.
Tehát azoknak a
tanulóknak, akik olyan középfokú iskolákba adják majd be jelentkezési
lapjaikat, amelyek kérik tőlük a központi írásbeliken elért
eredményeket, részt kellett venniük a január 23-a és február 5-e között
lezajlott központi, egységes, kompetenciaalapú írásbeli felvételi
vizsgákon.
Az írásbeliben
résztvevő iskolákban február 12-éig elvégezték a tanulók dolgozatainak
javítását, s az eredményeket rögzítették az elektronikus rendszerben –
így az írásbelikről konkrét adatokkal
rendelkezünk.
A felvételi
rendszerében 1095 középfokú iskola hirdetett meg tanulmányi területeket
(osztályt, tagozatot) a következő tanévre.
1. A nyolcadik osztályosok továbbtanulásánál, azaz a 9.
évfolyamra történő felvétel esetében 470 iskola tart felvételi vizsgát,
tehát központi írásbelit is (továbbá közülük 302 majd helyi szóbeli
felvételit is tart majd).
Az
„általános tanterv alapján történő felkészítést nyújtó” tanulmányi
területekre jelentkező nyolcadik osztályos diákok közül 58 104 fő írt
felvételi dolgozatokat.
Egy
korábbi pályázat eredményeként 19 középiskola nyerte el a
„tehetséggondozó középiskola” címet. Az ilyen középiskolákba történő
írásbeli felvételihez külön feladatlapok készültek, és közülük 15
középiskola élt a „tehetséggondozó írásbeli” lehetőségével. Ezen a
központi írásbelin mintegy 2000 diák vett részt (egy részük a magyar
nyelvi és a matematika közül csak az egyik dolgozatot írta meg,
mindkettőt 1 692-en írták).
Összességében tehát az általános iskolát befejő diákok
mintegy 60%-a vett részt a központi írásbeliken.
2. A 8 évfolyamos gimnáziumi osztályt indító iskolák
közül 44, míg a 6 évfolyamos gimnáziumi osztályt indító iskolák közül 60
iskola tartott központi írásbeli felvételi vizsgát. Ezeken az
írásbeliken 3 531, illetve 5 022 tanuló vett részt, azaz korosztályuk
mintegy 3,5, illetve 5%-a.
A három
különböző évfolyamon megszervezett, négyféle típusú írásbeli
eredményeiből azt látjuk, hogy a gyakorló pedagógusokból álló
bizottságok által összeállított feladatsorok betöltötték a feladatukat, a
vizsgák sikeresen zajlottak le.
Az írásbelik célja elsősorban nem a lexikális ismeretek
felmérése volt, hanem a középiskolai továbbtanuláshoz szükséges
alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése. A tanulók
számára a konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megismert,
begyakorolt eljárások alkalmazása mellett számos feladat újszerű
összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitott a tanultak
mozgósításának, az ötletes alkalmazás képességének, a
kreativitásnak.
Az egyes
évfolyamokon az írásbeliken elért átlagos eredmények pontosan
megfelelnek az előzetesen várt teljesítményeknek.
A 9. évfolyamra jelentkező mintegy 58 ezer tanuló
„reprezentatív mintának” is tekinthető a korosztályukban; az ő
átlagteljesítményük a két dolgozat összesítése alapján
50,69%.
(Az 1 692 fő
„tehetséggondozó” írásbelit tett tanuló átlagteljesítménye 64,59%
volt.)
A néhány ezer – zömében
korosztálya legjobbjai közé tartozó – 4. illetve 6. osztályos tanuló
átlagteljesítménye 72,03%, ill. 72,36% volt az írásbelik
alapján.
Mint a mellékelt
grafikonokból egyértelműen látszik, a teljesítmények eloszlása is
megfelel a „matematikailag” elvárhatónak. (Különösen a 8.
osztályosoknál, a korosztály felénél a „normál
eloszlásnak”.)
Az
eloszlásgörbékből is kiderül, hogy az írásbeli felvételi feladatsorok
minden teljesítménytartományban megfelelően differenciáltak a tanulók
között, azaz lehetőséget adnak az iskolák számára a felvételi
rangsorolásra.
(Természetesen a
felvételiken nemcsak ez az írásbeli dönt, hiszen mindenütt kötelező
figyelembe venni az általános iskolai tanulmányi eredményeket is,
valamint a nyolcadikosok esetében az írásbelit tartó iskolák 64%-a
szóbeli felvételit is tart majd.)
A feladatsorokban szereplő példákkal, valamint a
javítókulcsokkal kapcsolatban a korábbi éveknél jóval kevesebb
észrevétel, kérdés érkezett be, és ugyanez mondható el a dolgozatok
javításával kapcsolatban benyújtott tanulói észrevételek számáról
is.
Az egyes írásbeliken elért
teljesítményeket mutató grafikonok itt láthatóak.