Stéphane
Courtois A kommunizmus fekete könyve után tíz évvel ezúttal
ábécésorrendbe szedve, a Dictionnaire du communisme (A kommunizmus
szótára) című kötetben folytatja a 20. század totalitárius világának
elemzését.
(Forrás: Múlt-kor)

Míg
A kommunizmus fekete könyve a 20. századi pártállami rendszer
rémtetteire koncentrált, addig a Larousse gondozásában a múlt héten
megjelent 648 oldalas francia nyelvű enciklopédia tágabb dimenziókba
helyezi a kérdést és annak minden területével kíván
foglalkozni.

A könyv összesen 150
szószedetben mutatja be a kommunizmus meghatározó személyiségeit (többek
között Marxot, Lenint, Trockijt, Castrót, Che Guevarát), annak
intézményeit és eseményeit, és főleg a gazdaságra, társadalomra, katonai
kérdésekre vagy a kulturális életre vonatkozó ideológiai elképzeléseit.
Emellett a szótárban találunk szócikkeket a kommunizmus ma is aktuális
jelenségeiről, mint például az antikapitalizmusról vagy a
neokommunizmusról.

A Stéphane
Courtois szerkesztésében összeállított kötet szerzői, többek között a
Kína-specialista Jean-Luc Domenach, a francia kommunizmus történetével
foglalkozó Marc Lazar vagy a kelet-közép-európai országok szakértőjének
számító Jacques Rupnik politológus elsősorban azt a szerintük közhellyé
vált gondolatot utasítják el, hogy a kommunizmus „egy szép idea lenne,
amelyet kiforgattak”.

Szerintük a
kommunizmus egy olyan totális vízió a társadalomról, amely az egyén
számára kollektív célokat tűz ki, amelyek alól az nem vonhatja ki magát.
Ez magyarázza a terror alkalmazását és a pártállami rendszerek
létrejöttét, amely minden marxizmusra hivatkozó rezsim alapja – vélik a
szakértők.

A Le Figaro-nak adott
interjújában Courtois a kommunizmus meghatározásának a „magántulajdon
nélküli társadalmat” tartja. Ezen belül szerinte a 20. századi
kommunizmust a bolsevizmus dominálta. Szerinte az elvek alapján Lenin
kitalálta a kommunizmus egy formáját és ez a forma határozta meg a világ
valamennyi kommunista társadalmát. Még a kínait is, amely egy adott
pillanatban szakított a szovjetekkel, de valójában megtartotta a lenini
modellt.

A történész szerint a
kommunizmus másfajta megvalósulásának azért nincs esélye, mert a
kommunista pártok létrejötte szorosan a Szovjetunióhoz köthető, azokat
Moszkva pénzelte. Az európai kommunista pártok visszaszorulása azok
pénzügyi csődjét is jelenti, s azok történelmi funkciója is lassanként
megszűnik. Ugyanakkor mindig lesznek a kommunista ideához ragaszkodó
emberek, akik olyan igazságos és egyenlőségen alapuló társadalmat
szeretnének, amelyben nincs magántulajdon – hangsúlyozza
Courtois.