Azt kell
nézni, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt – jelentette ki Peter
Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete azon a kétnapos konferencián,
amely csütörtökön kezdődött Balassagyarmaton. A tanácskozáson a készülő
magyar-szlovák közös történelemkönyv anyagát mutatják be a mintegy 200
résztvevőnek. (Forrás: Duna TV)

A
Közös múltunk – értékekkel és konfliktusokkal. Magyar és szlovák
múltértelmezés című konferencián Peter Weiss azt hangsúlyozta, hogy
Magyarország és Szlovákia szomszéd, partner és szövetséges. A többi
nemzethez hasonlóan azonban csak a jövőbe nézve, „a múlt szorításából
kiszabadulva” lehetséges a fejlődés. „Azt kell néznünk, ami összeköt,
nem azt, ami elválaszt” – mondta.

Emlékeztetett, hogy francia-német viszonylatban létezik
ilyen közös történelemkönyv. A magyar és a szlovák szakemberek munkáját
nagyra értékelve reményét fejezte ki, hogy a következő tanévben a
diákok már kezükbe is vehetik a történelemkönyvet.

Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete pozitív
példának nevezte a magyar és a szlovák történészek együttműködését.
Hangsúlyozta ugyanakkor a politika felelősségét is, mint mondta, az
ilyen jellegű munkát mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatni kell.
Utalt a szeptember 10-i szécsényi magyar-szlovák miniszterelnöki
találkozón elfogadott nyilatkozat egyik pontjára, amely szerint
együttműködési tanácsot és pénzügyi alapot hoz létre a két ország. Ez
lehetőséget teremt a könyv kiadásának fedezésére is – mutatott rá.
Hozzátette: „Le kell zárni a vitás kérdéseket, a gond csak a példányszám
meghatározása legyen”. 

A
mintegy kétszáz megjelentet Tyekvicska Árpád, a rendezvény egyik
szervezője, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte. Azt mondta,
Mikszáth Kálmánnál szebben senki nem fogalmazott a két nép hosszú
együttéléséről: „ha A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban
felcseréljük a neveket, akkor is minden olvasó számára érthető lesz a
másik öröme, bánata” – mondta. „Nem vállveregetésre jöttünk össze” –
tette hozzá, a mai helyzetben őszinteség kell. 

A Besztercebányai Önkormányzati
Kerület elnöke, Milan Murgas úgy fogalmazott: „A történelem a bölcsesség
tanítómestere. Ha ezt megszívleljük, akkor nem követjük el az elődök
hibáit.” Kitért az önkormányzati kerület és Nógrád megye fejlődő
kapcsolataira és reményét fejezte ki, hogy ezek a közeljövőben
elmélyülnek.

Balla Mihály (Fidesz), a
parlament külügyi bizottságának tagja kiemelte, „mindegy, hogy a közös
nyelvet magyarul vagy szlovákul találjuk meg”. Szólt ugyanakkor arról
is, hogy akadnak olyan kérdések, „amelyek mellett nem mehetünk el, ilyen
a szlovák nyelvtörvény is”, amely a határokon túl élő magyarokat
hátrányosan érinti, „mi pedig nem hagyhatjuk őket magukra”. Arra kérte a
szlovákokat, hogy ezt értsék meg. Hangsúlyozta, a kölcsönös tiszteletet
feltételezve meg kell találni azokat a pontokat, amelyek a két államot
és a határ menti régiókat összekötik.

Szarka László, a komáromi Selye János Egyetem dékánja, a
tankönyvet előkészítő bizottság magyar társelnöke a
történelemértelmezés kérdéseiről beszélt. Azt mondta: „A múltunk közös
(…), de a nemzeti történelem mégis más”. A nemzetállam stabil
képződmény, még jó ideig fenn fog maradni az Európai Unióban is – fűzte
hozzá.

Stefan Sutaj, a Szlovák
Tudományos Akadémia Kassai Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a
történészbizottság szlovák társelnöke azt hangsúlyozta: a
történelemoktatásban nagy szükség lenne arra, hogy a gyerekek
megismerjék szűkebb pátriájuk történetét is, hiszen csak a így alakulhat
ki a kötődés lakóhelyükhöz.