Ötven
százalékkal gyakrabban hazudnak az emberek e-mailben, mint papíron,
derül ki a College of Business and Economics által lefolytatott két
kísérletből. Ennél is meglepőbb az a tény, hogy akik e-mailjeikben
hazudnak, sokkal jogosabbnak érzik hamis állításaikat. (Forrás:
hvg.hu)

Liuba Belkin, a CBE
helyettes menedzsment-professzora kutatótársaival együtt két kutatást is
végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben
jelenik meg a hazugság vagy a szándékos megtévesztés
a munkahelyi kommunikáció egyes csatornáiban. Belkin szerint
„az emailben nem látjuk a nem-verbális jeleket, sem a beszédhez
kapcsolódó viselkedésmintáékat. Ha ezt egy szervezetre vetítjük rá,
rengeteg lehetőség van a félreértésre és ahogy az tanulmányunkból ki is
derül, a szándékos félrevezetésre is.”

Az első
kísérlet során 48 diákot kértek meg arra, hogy osszanak el saját maguk
és egy fiktív személy között 89 dollárt. A fiktív személyekről csak azt
lehetett tudni, hogy úgy vélik: a diákok által kapott összeg 5 és 100
dollár között volt. A kísérletnek csupán egyetlen feltétele volt: a
másik csoporttal nemcsak meg kellett osztani a pénzt, hanem azt is meg
kellett mondani, hogy a diákoknál mennyi maradt, ezt pedig e-mailben,
illetve papíron közölhették.

Az eredmények rendkívül
meglepték a kutatókat: az e-mailben kommunikáló diákok az esetek 92
százalékában hazudtak, míg azok, akik papíron közölték a számértékeket,
csak 64 százalékban. A hazugságok 50 százalékkal gyakrabban voltak
olvashatóak e-mailben, mint papíron. Akik e-mailt írtak, elmondásuk
szerint sokkal jogosabbnak, jogszerűbbnek vélték azt, amit legépeltek,
az ő esetükben átlagosan 56 dolláros összeget és 29 dollárnyi átadott
részösszeget figyeltek meg. A papíron kommunikálók bőkezűbbek voltak: ők
67 dollárt vallottak be és ebből 34 dollárt adtak át a fiktív félnek. A
pontosító és több diákkal elvégzett második kísérlet során az derült
ki, hogy minél jobban ismerik, annál kevésbé tudják megtéveszteni
egymást hazugságaikkal az e-mailezők, de ettől függetlenül hazudnak,
függetlenül attól, hogy mennyire ismerik egymást.

A
kutatók szerint az emberek valószínűleg úgy érzik, az írott
dokumentumoknak sokkal komolyabb jogi következményei vannak, mint az
emaileknek, függetlenül attól, hogy emezeket sokkal nehezebb véglegesen
törölni és sokkal könnyebb számos helyre eljuttatni őket papírra vetett
változataikhoz képest. Emiatt a csalás és a megtévesztés fogalma
teljesen másképpen értelmezhető a két különböző kommunikációs
csatornán.