• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Sziklaomlás vezethet Hannibál nyomára
2010. április 14. szerda, 0:00

Hannibál
és katonái mégis a Col de la Traversette-en, az Alpok egyik
legmagasabb, 3000 méter magasan haladó átkelési útvonalán jutottak el
Itáliába – derül ki egy új kutatásból. (Forrás: Múlt-kor)

Hannibál teljesítményét jól ismerjük az ókori
auktoroktól: a második pun háború elején váratlanul akart Itáliára
törni, ezért a hosszabb szárazföldi utat választotta. Hispánia hegyi
törzseiből verbuvált 30 ezer fős zsoldos sereggel, 5 ezres afrikai
numidiai lovassággal, és 37 harci elefántjával elindult Hispániából,
átkelt a Pireneusokon, majd az Alpokon. Itt egyes katonáival a hideg
végzett, míg mások a mélybe zuhanva érték végzetüket, és a csapatoknak
alig fele érte el élve Itáliát: 6 hónapi menetelés után i. e. 218 őszén,
20 ezer ezer gyalogossal és 6 ezer lovassal, 3 megmaradt elefánttal
érkezett meg Észak-Itáliába.


A
történészek évszázadok óta vitáznak azon, hogy erre az átkelésre
pontosan hol kerülhetett sor: a többség szerint a Col de Clapier hágón
át jutottak el a Póhoz. 1959-ben a British Alpine Hannibal Expedition
ezen elmélet igazolására egy Jumbo nevű elefánttal kelt át a hegyeken.
Ezt 1988-ban Ian Botham már három elefánttal ismételte meg, és
utazásával a leukémia áldozataira szerette volna felhívni a
figyelmet.


Dr. William C. Mahaney
geomorfológus és kollégái azonban az Archaeometry című szakfolyóiratban
közzétett cikkükben (Analysis of burnt schist outcrops in the alps:
Relation to historical archaeology and Hannibal’s crossing in 218 B.C.)
egy korábbi teória jogossága mellett kardoskodnak. Az ókori források
elemzésével arra jutottak, hogy a Polübiosz és Livius művében
megörökített sziklaomlás csak a Col de la Traversette mellett
következhetett be.


A sziklaomlás
után Hannibál katonái a kövek alá fát tettek, amit meggyújtottak, majd
azt nem sokkal később ecetes borral öntötték le, ami segített a tömbök
megrepesztésében. Faanyag bőven volt: a kutatók szerint a korban
melegebb volt, és a hegyoldalban az erdőszint magasabban volt a
mainál.


Az egyetlen probléma, hogy a
Col de la Traversette környékén nem találták nyomát ilyen módon
szétrepesztett szikladaraboknak. Ezt leszámítva azonban a hely pontosan
megfelel az ókori történetírók leírásainak.


A
Múlt-kor eredeti cikke »

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 2.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017