Az
oktatási tárca és a Fidesz is erősítené az emelt szintű érettségi
szerepét a felvételin. Míg a tárca az egyetemekre bízná, hol kérik a
nehezebb vizsgát, addig a Fidesz kötelezővé tenné azt minden
jelentkezőnek, az államilag támogatott képzésekben. (Forrás:
Népszabadság)

Az egyetemek és a
főiskolák maguk dönthetnék el 2012-től, hogy az egyes szakokra kérnek-e,
és ha igen, mely tárgyakból emelt szintű érettségit: a felsőoktatási
törvény erről szóló módosítása e héten kerül a kormány elé – tudtuk meg
Manherz Károlytól, az oktatási tárca államtitkárától. A módosítást a
Magyar Rektori Konferencia kezdeményezte.

Az egyetemek és a főiskolák a reál alaptudást igénylő
képzéseikben komoly problémákkal küszködnek, mivel a hallgatók
ötvenszázalékosra sem teljesítik a középiskolából hozott matematika-,
vagy fizikatudásukat felmérő teszteket. Ennek fő oka, hogy a
felvételizőknek nem kötelező emelt szinten érettségizniük, a középszintű
viszont túl könnyű ahhoz képest, amekkora tudás a felsőfokú tanulmányok
során szükséges.

A középszintű
érettséginek eredetileg a középfokú tanulmányokat lezáró szerepet
szántak, az emelt szint pedig kiváltotta volna a felvételit. Magyar
Bálint akkori szakminiszter azonban 2003-ban a felsőoktatási
intézményekre bízta, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől. A
nagy többség nem kért attól tartva, hogy a diákok máshová mennek, s ez a
létszámalapú finanszírozás miatt anyagi veszteséggel járna. Az első,
2005-ös évtől kezdve így csak öt nyelvszakon kötelező belépő az emelt
szint. A tárca évről évre fölteszi a kérdést, mi legyen a felvételi
követelmény. Mindeddig azonban csupán az orvosképzések esetében
született olyan döntés, hogy 2010-től kérik az emelt szintű érettségit.
Orvosképzés csak négy intézményben van – így könnyebb volt megegyezni.
Ezen a helyzeten változtatna a felsőoktatási törvény módosítása úgy,
hogy az egyes egyetemek és főiskolák kezébe adná a döntés jogát. Manherz
Károly szerint így a labda az egyetemek térfelén pattog
majd.

Pokorni Zoltán, az
Orbán-kormány oktatási minisztere az államilag támogatott képzések
mindegyikében kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit. – Vissza kell
térni ahhoz az eredeti célkitűzéshez, amely szerint az érettséginek
két, a középiskolai tananyag lezárását, illetve a felsőoktatásba való
felvételiztetést szolgáló funkciója van – jelentette ki lapunknak.
Hozzátette: a középszintű érettségi csak az adott középiskola
értékrendjét tükrözi, amolyan „háztáji” vizsga, nem felel meg semmilyen
sztenderdnek, így kerülhetnek be olyan diákok is a felsőoktatásba,
akiknek a középiskolai tananyaggal is problémáik voltak. Pokorni a
felvételizők felkészülése érdekében több év átmenettel, először csak
egy, majd hosszabb távon két emelt szintű vizsgát tenne
kötelezővé.
Sólyom: Az oktatási rendszer legyen
ellentársadalom

A professzorok
egyéni kezdeményezése a legfontosabb a felsőoktatásban – mondta tegnap
köszöntő beszédében Sólyom László államfő, amikor Hiller István oktatási
és kulturális miniszterrel egyetemi tanári kinevezéseket adott át a
budapesti Néprajzi Múzeumban.

Sólyom
László egyetemi oktatói tapasztalatára hivatkozva rámutatott:
Magyarországon a felnőtt lakosság 21 százaléka szerzett diplomát,
közülük sokan mégis szövegértési problémával küzdenek. „Ha kettes
érettségivel valakit felvesznek tanári szakra, vajon abból az emberből
milyen tanár lesz?” – kérdezte. Leszögezte azt is, hogy „az, hogy milyen
az óvó néni, sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen a
professzor”.

– Az általános
iskolától az egyetemig az oktatási rendszernek „egyfajta
ellentársadalmat kell alkotnia, ami azt jelenti, hogy a diákokkal meg
kell értetni: vannak másfajta modellek, mint a könnyű előrejutás, a
pénzszerzés, (…) van teljesítmény, fegyelem, van egy iskolai
közösségnek, egy egyetemi csoportnak értékrendje” – szögezte
le.

Szorosan
idetartozik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori
Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a
Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Nemzeti Bologna Bizottság
elnökei közös állásfoglalást tettek közzé, amelyben egyebek közt az áll:
a felsőoktatás rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag
fontos és szükséges változás volt. De ez az időszak lezárult, most már a
minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ők maguk vállalják az ehhez
szükséges minőség- és teljesítményértékelés szempontjainak
kidolgozását. Ezek alapján az intézményekben – ön- és külső értékelés
után – kiválósági helyek cím odaítélését szorgalmazzák, s azt, hogy az
intézmény egésze akkor kapja meg a „kutatóegyetem” címet, ha kiválósági
egységei többségbe kerülnek.