Az Ardi
néven emlegetett különös lény a mai Etiópia területén 4,4 millió évvel
ezelőtt élt. A nőstény meglepően épen maradt csontvázáról a Science ad
hírt. Ardi nem a közös ember-csimpánz ős, de korban közel élt ahhoz.
(Forrás: NOL)

Konkrét lelet nincs,
elképzelés ezért annál több van arról, hogy mikor vált el egymástól az
ember és a csimpánz fejlődése. Egyesek szerint a csimpánzféle és az
emberféle fejlődési útja 10 millió éve ágazott el, majd mintegy 4 millió
éven át egymástól független, saját fejlődési úton formálódtak. Ekkor
azonban keveredtek egymással, majd a két faj útja immár végleg elvált
egymástól. Az egyikből évmilliók alatt a mai ember, a másikból pedig a
csimpánz fejlődött ki. Mások szerint szó sincs keveredésről.
Évmilliókkal ezelőtt lassan különült el a két faj.

A hominidák legelső képviselői 9-10 millió évvel
ezelőtt Európában éltek, ezeknek a maradványait találták meg Rudabányán
is. De utána mintegy négymillió éves űr tátong a leletek sorában. Tim
White amerikai kutató 1992-ben bukkant az Ardipithecus ramidus nevű, 4,4
millió évvel ezelőtt élt lény csontjaira. Egyesek felvetették, hogy
akár ez is lehetett az ember és a csimpánz közös őse.

Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet
profeszszora szerint egy sípcsont alapján állították, hogy a lény
felegyenesedve járt. Ez azért volt fontos, mert az Ardipithecus névvel
kizárták az emberhez vezető fejlődési vonalból (az Australopithecusok
közül). A felegyenesedett járás tehát olyan korai tulajdonság, ami nem
csak az emberre jellemző.

A Science-ben ma megjelenő tudományos szenzáció
lényege: Tim White egy nőstény Ardipithecus ramidus csontmaradványait
találta meg Etiópia északkeleti részén 1992-ben, de 17 év kellett mire
valamennyit sikerült azonosítani. A koponya, a fogak, a kéz és
lábcsontok alapján a kutatók azt mondják, hogy az Ardinak nevezett lény,
nem az embercsimpánz kettős közös őse, de a lehetséges közös ős számos
nyomát magán viseli.

Kordos László
professzor szerint mindenki a csimpánz-gorilla és az emberi vonal közös
ősét keresi. „Mindig azt mondtuk, hogy az elkülönülés 67 millió évvel
ezelőtt következett be. Az új, és igen fontos, 4,4 millió éves
Ardipithecus maradványok azt sugallják, hogy ebben az időben élt egy kis
agykoponyájú, 120 cm magas, 50 kg testtömegű emberszabású lény, aki
egyaránt jól mozgott a fák ágain és felegyenesedve a talajon
is.”

A leletek alapján az
Ardipithecus sokkal inkább csimpánzszerű volt, mint emberi jellegeket
viselő. Ebből az következik, hogy az Ardipithecus inkább a csimpánz
kialakulásához vezető leszármazási vonal képviselője, mint az emberié,
ám korban közel lehetett a feltételezett csimpánzember elkülönüléshez. A
nagyszerű etiópiai leletegyüttes Kordos László szerint közelebb viszi
ismereteinket a csimpánz és az ember elválásának eddigi
leegyszerűsített, és mindeddig őslénytani leletekkel nem bizonyított
hipotéziséhez.

Az Ardipithecus tehát
nem a közös ős, hanem egy csimpánz emberszerű vonásokat tükröző, az
elágazáshoz közel álló, specializálódott, mellékágat képviselő lény
volt. A lelet alapján bizonyos, hogy a csimpánzzá és az emberré válás
sokkal összetettebb folyamat volt, mint eddig
gondoltuk.