A kétszintű érettségi
és a PISA-felmérés döbbentette rá a történelemtanárokat arra, hogy nem
jó módszerrel tanítják ezt a tantárgyat – jelent meg a Magyar Rádió
oldalán.

Az általános iskolai és a
középiskolai anyag nem épül egymásra, de az egyetemi elvárásokkal sincs
összhangban. Ezért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elhatározták, hogy
tehetségfejlesztő bázisintézményeket hoznak létre. A történelemnek a
Zrínyi Ilona Gimnázium adott otthont.

Az intézmény igazgatóhelyettese, Titkos Sándorné aki
történelem szakos, és a miskolci egyetemen is oktat, kijelentette:
érzelemdússá, élményt adóvá kell tenni a történelemórákat. Célunk a
gyerek személyiségének fejlesztése, hogy gondolkodása fejlődjön. Éppen
ezért nagyon jó együttműködést alakítottunk ki Miskolc város általános
iskoláival, a Miskolcon működő egyetemmel és együtt próbálunk meg
valamit tenni annak érdekében, hogy a történelemoktatás eredményesebb
legyen. A történelemtanítás központi feladata, ha lehet így fogalmazni,
hogy a gyerekeket próbáljuk meg arra rávenni, hogy amikor elolvasnak egy
szöveget, és ez lehet történelmi forrás, lehet egy újságcikk, akkor
tudják értelmezni, amit olvasnak.

Knausz Imre, a Miskolci
Egyetem tanszékvezetője szerint nagyon fontos lenne, hogy beleéljék
magukat a gyerekek mások személyiségébe, mások helyzetébe. Ezt szokták
dramatizálásnak is nevezni, amire nagyon ritkán nyílik alkalom a
történelemtanításban, mert sietni kell. Ez az egyik fő probléma, hogy
sietni kell a tananyaggal, sok mindent kell tanítani.

– A dramatizálásra
térjünk vissza, hogy érthető legyen, válasszunk egy történelmi
alakot!

– Nagy Imre
miért cselekedett éppen úgy egy adott helyzetben, ahogy cselekedett,
miért mondott el egy olyan beszédet, amilyen beszédet elmondott, te mit
tettél volna az ő helyében, te mit tettél volna egy másik szereplő
helyében? Ugyanazt az eseményt több szereplő szempontjából kellene
megnézni – mondja Titkos Sándorné.

– A helytörténet is nagy fontos része ennek
az új módszernek.

– A
diákok jobban megértik az ország történelmét, világtörténelmet akkor,
hogyha tudják mihez kötni. Például 1956-al kapcsolatban mit tettek,
mondjuk Miskolcon. Nagyon sok esetben a gyerekek jelentkeznek és
mondják, hogy tudom, nagyapa mutatott fényképet, mesélt róla, hogy ott
volt. Ezt jelenti az érzelmi azonosulás, hogy a gyerek abba a korba
beleképzeli magát. Megtanítjuk azt, hogy milyen ideológia motiválta
ezeket az embereket, akik 1956 névtelen vagy neves hősei között vannak
mind a mai napig.