Ha a 19.
század a nyomtatott sajtó, a 20. század pedig a rádió és a televízió
kora volt, akkor a jelenlegi a személyre szabott média időszaka
lesz.
(Forrás: HVG)

A minket
érdeklő híreket kapjuk meg elsősorban, s olyan időpontban és
formátumban, amilyenben akarjuk. A hagyományos értelemben vett
tömegtájékoztatás gyakorlatilag a nézők-olvasók helyett próbálta
megmondani, hogy mit tartsanak fontosnak. A hagyományos televíziós
modellben a sugárzás – magas költségei miatt – eleve csak tömegigény
esetén fenntartható, így egyéni igények kielégítésére nem is igen nyílik
mód. A fejlett technológia azonban már lehetővé teszi a
médiavállalatoknak, hogy személyre szabott híreket kínáljanak. Ha
ugyanis egy-egy ország fogyasztótábora önmagában nem is képes
fenntartani bizonyos szolgáltatásokat, az új technológiákkal már
lehetővé válik, hogy határokon túlnyúlva, az összes földrészről gyűjtsék
össze közönségüket – írja a Financial Timesban Tom Glocer, a Reuters
vezérigazgatója.

A személyre szabott hírek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók
eljátsszák a hírszerkesztő szerepét. Érdeklődési körükből, munkájukból,
lakóhelyükből kialakított profiljukhoz illeszkedő híreket kapnak,
legalábbis a cikkek nyolcvan százaléka ilyen lesz. A fennmaradó húsz
százalékban, jósolja Tom Glocer, váratlan és különleges, vagy olyan
rendkívül lényeges események is kerülnek az összeállításba, amelyek
gyakorlatilag kikerülhetetlenek, az egyedi igényekre szabott tartalomnak
tehát ennyiben rugalmasnak is kell lennie. A struktúraváltással együtt
azonban a médiavállalatoknak új képességekre kellene szert tenniük: a
kritikus pont, a hitelesség mellett lényeges, hogy a legfrissebb
híreketn időben kézbesítsék, s emellé elemző anyagok állítsanak
össze.

Glocer szerint a siker öt
kulcsfaktoron múlik: 1. Alapfeltétel, hogy a médiacég többféle
platformra továbbítson tartalmakat, az ügyfelek ugyanis maguk akarják
eldönteni, hogy milyen eszközt vagy technológiát használnak
hírolvasásra. 2. Bármely felületről legyen szó, annak támogatnia kell a
jó minőségű képek és videók megjelenítését és letöltését. „Gondoljunk
csak bele, mekkora igény volt a délkelet-ázsiai pusztító szökőárról
készült felvételekre ahhoz, hogy felfoghassuk erejének nagyságát” – írja
a vezérigazgató. A globalizációnak köszönhetően egy, a világ bármely
pontján bekövetkezett esemény bárki életére hatással lehet, és minél
távolabb van valaki a hírek forrásától, annál nagyobb szüksége
képanyagokra a történtek pontos megértéséhez. 3. A műsor- és
tartalomszolgáltatóknak meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy
ügyfeleik a források és platformok közt válogatva fogyasztanak. Vegyük
példaként a zeneipart, amely csak nehezen volt hajlandó ezt belátni, s
nyitás helyett inkább elszigetelte a digitális tartalmakat kereső
fogyasztókat. Ehelyett érdemesebb az együttműködést választani, s
váltani az új technológiákra. 4. Az információdömping korában a
perszonalizáció jól jövedelmezhet ugyan, de egyetlen bevételi forrásként
nem érvényesülhet – vélekedik a vezető. Az internetes
tartalomszolgáltatóknak is fel kellett ismerniük, hogy a tartalmak –
amint átkerülnek a monitorról a hordozható készülékekre – újabb bevételi
forrást jelentenek. Ezek közül az előfizetés csak az egyik, hiszen ez
egy összetettebb, hirdetést és tranzakciós modellt (speciális
információkért fizetnek az olvasók) is tartalmazó üzleti modell egyik
részlete. Az internetezők úgy gondolják, ingyen kaphatnak információkat,
ez azonban fokozatosan változhat. 5. A sikerhez márkaépítésre van
szükség, a zsúfolt piacon ugyanis csak egy jól azonosítható branddel és
erős kampánnyal lehet nyerni. és vigyézat: a hírnév – mint azt a The New
York Times, vagy a BBC legutóbbi esetei bizonyítják – könnyen
eljátszható.

A Reuters nevében
bízhatnak a fogyasztók – írja Glocer, aki úgy véli, a szolgáltatás
gyorsasága, hitelessége és elfogulatlansága miatt az emberek elhiszik,
hogy az igazságot kapják. A médiavállalat úgy határozott, nem marad ki a
személyre szabott szolgáltatások hullámából. Az új piaci szegmens
azonban a nagy cégek számára kockázatot is rejt, hiszen döntési
mechanizmusuk nehezebben mozdul, emiatt a kisebb vállalatok gyors
lépésekkel elragadhatják a kínálkozó
lehetőségeket.