A
feltételezések szerint akár Álmos vezér nővérének csontmaradványai is
lehetnek azok a leletek, amelyekre az észak-borsodi Kazincbarcikán
bukkantak rá, az úgynevezett Boszorkányszögben.
(Forrás:
Múlt-kor)

A feltételezések szerint
akár Álmos vezér nővérének csontmaradványai is lehetnek azok a leletek,
amelyekre az észak-borsodi Kazincbarcikán bukkantak rá, az úgynevezett
Boszorkányszögben – jelentette be Arday Zsolt történész. A megyei
múzeumi igazgatóság szerint azonban csupán egy óriási szélhámosságról
van szó.

Pusztai Tamás, a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályának
vezetője hangsúlyozta: olyan nincs, hogy a megyei múzeumi igazgatóság
nem tud az ásatásról, ezért mindezt egy „óriási kacsának” tartja. Veres
János, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze az MTI kérdésére azt
mondta: a „megtalált” tükör kísértetiesen hasonlít egy, a múzeumi
gyűjteményben lévő szkíta eredeti darabhoz, ami egyébként az i.e. 500-as
évekből származik, tehát mintegy 1400 év választja el a honfoglalási
időktől. Hozzáfűzte: „legalább honfoglalás kori tárgyakat választottak
volna”.

Az esetet csak pikánssá
teszi, hogy az Index nyomozása szerint az egész „szenzáció” csak egy jól
kitervelt médiahack lehet, amivel Koltai Róbert Megy a gőzös című új
filmjét szeretnék promotálni.

A
régészeti leletről Arday Zsolt történész nyilatkozott az MTI-nek.
Közlése szerint egy legenda nyomában bukkantak rá a sírra. A történet
ugyanis arról szól, hogy bár Álmost, a hét vezér egyikét (Árpád apja)
kivégezték, nem érte el a Kárpát-medencét, nővére itt élt, és őt
ősanyaként tisztelték. A legenda egy csodás asszonyról beszél, aki
varázslatos tulajdonságokkal rendelkezett, sámán volt és gyógyító –
fűzte hozzá.