Nagy
port kavart a szakpolitikusok és az érdekvédő szervek körében Magyar
Bálint és Sándor Klára szabad demokrata képviselők által a közelmúltban
benyújtott közoktatást és felsőoktatást érintő javaslat. (az Edupress
összeállítása)

Nagy port kavart a
szakpolitikusok és az érdekvédő szervek körében Magyar Bálint és Sándor
Klára szabad demokrata képviselők által a közelmúltban benyújtott
közoktatást és felsőoktatást érintő javaslat, amely a közoktatásban a
nyolcosztályos gimnáziumok megszűnését és a nem szakrendszerű oktatás
kiterjesztését szeretné elérni, a felsőoktatásban pedig az államilag
támogatott félévek számát a képzési időnek megfelelően állapítaná
meg.

A volt oktatási miniszter és
képviselőtársa, Sándor Klára által kidolgozott és benyújtott közoktatást
érintő javaslat indítványozza, hogy a nyolc osztályos gimnáziumokat
szervezzék át 6+6 osztályos képzési rendszerűvé a 2010/2011-es tanévtől,
valamint a nem szakrendszerű oktatást, tehát a készség- és
képességfejlesztést terjesszék ki a hatodik osztály végig a többcélú,
vagyis az általános iskolai képzés mellett szakközépiskolai, gimnáziumi,
vagy szakiskolai feladatokat is ellátó
intézményekben.

A javaslatot a
Fidesz, a KDNP és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is
elutasítja, Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint
semmi nem indokolja a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését, hiszen a
gyerekek négy százaléka tanul ebben a képzési formában, akik a
kompetencia-felméréseken mindig kiemelkedő teljesítményt
nyújtanak.

Kerpen Gábor, a PDSZ
elnöke pedig úgy véli, a javaslat azon túl, hogy a tudás elsajátításának
lehetőségét csökkentené, és a rendszerváltás előtti időszakot idézné,
többletmunkát jelentene a pedagógusok számára, illetve pedagógus
elbocsátásokat vetít elő. A szakszervezet elnöke szerint ráadásul a nem
szakrendszerű oktatás kiterjesztése a lassabban haladókat még inkább
hátráltatná, jobban lemaradnának a szaktantárgyi képzésben, illetve a
deszegregáció elleni küzdelemben sem segít nyugat-európai példák
szerint.

Tatai-Tóth András, az MSZP
oktatási munkacsoportjának a vezetője hangsúlyozta, az MSZP nem
támogatja a 6+6 osztályos iskolatípus kötelező bevezetését, sem
bármilyen képzési forma megszüntetését. Tatai-Tóth szerint nem az a
közoktatás alapproblémája, hogy a diákok néhány százaléka nyolc
évfolyamos gimnáziumban tanul. Az oktatáspolitika feladata az, hogy
minden diák számára jó színvonalú képzést teremtsen, nem pedig az, hogy
ezeket a sokszor elitista intézményekként emlegetett gimnáziumi
képzéseket betiltsa. A javaslat azon részével, hogy a többcélú oktatási
intézményekben a 6+6 osztályos oktatást kötelezővé tegyék, szintén nem
értett egyet, szerinte ez csak önkéntes alapon támogatható. Tatai-Tóth
is hiányolja, hogy előzetes felmérések alapján javasolják a nem
szakrendszerű képzés bővítését, Kerpen Gábor nyilatkozatával megfelelően
az MSZP szakpolitikusa is javasolja, hogy a vizsgálják meg a jelenlegi
törvényi szabályozás szerint lehetővé vált alapkészségek fejlesztésének
eredményeit, amelyre most az ötödik, hatodik osztályos tanrend 25-50
százaléka fordítható.

Tatai-Tóth
azonban közölte: az oktatási bizottság a javaslat általános vitára
bocsátását támogatni fogja, hogy mindenki elmondhassa a javaslatról a
véleményét, valamint módosító javaslatokkal azt is támogatják, hogy a
6+6 osztályos iskolatípus önkéntes alapon választható
legyen.
Eközben a kaposvári pedagógusok is véleményezték a
javaslatot, a KaposPont.hu oldalon megjelent írás szerint a megkérdezett
tanárok bizonytalanok, hogy a javaslat elfogadása esetén, ha csak a
7-ik osztálytól lennének tantárgyak, a szakos nevelőknek mi lenne a
sorsuk, illetve hangsúlyozzák, hogy az iskola feladata felkészíteni a
gyerekeket a kihívásokra, nehézségekre, kompromisszumokra, ez azonban
elvárások nélkül, a javasolt rendszerben lehetetlen.
Tatai-Tóth
András, Sió László és a pedagógusok is kiemelték, hogy állandó
változtatások mellett nem lehet oktatási rendszert, intézményeket
működtetni, a pedagógusok szerint a sok változtatás negatív hatással
lenne a gyerekekre.

Állami félévek
csökkentése

Szintén a két említett
szabad demokrata képviselő jegyzi, Magda Sándor és Szabó Zoltán
szocialista képviselők támogatásával azt a javaslatot, amely a
felsőoktatási államilag támogatott 12 félévet csökkentené a képzési
időnek megfelelően, többnyire 10 félévre. Amennyiben valaki túllépné az
előírt félévek számát, költségtérítést lenne köteles
fizetni.
Magyar Bálint a javaslat szükségességét a Népszavának
azzal indokolta: ma nincs a diákoknak megfelelő motivációjuk arra, hogy
időben befejezzék tanulmányaikat. Vannak, akik ez csak hat év alatt érik
el, vagy azért mert szellemileg nem elég felkészültek, vagy mert kevés
időt fordítanak a tanulmányaikra. Magyar szerint, ha el lehet venni a
13. havi nyugdíjat vagy a 13. havi fizetést az emberektől, semmi sem
indokolja, hogy az adófizetők pénzén olyanok járjanak egyetemre,
főiskolára, akik arra nem alkalmasak. Azoknak kell a helyet biztosítani,
akik megérdemlik – nyilatkozta a volt oktatási miniszter
Népszavának.

Pokorni Zoltán, a
Fidesz alelnöke szerint a korábbi rendszerben a javaslat megvalósítható
lett volna, a jelenlegi kreditrendszerben azonban
kivitelezhetetlen.
Miskolczi Norbert, a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke pedig úgy fogalmazott: a
javaslat bevezetésével több ezer hallgató lenne kénytelen félbehagyni
tanulmányait, ami a remélt megtakarítás helyett óriási pazarlás lenne az
országnak. A HÖOK közben arról is beszámolt az MTI-nek, hogy az OKM az
idei évre még nem adott pénzt a szervezet működésének finanszírozására.
Miskolczi a Magyar Nemzetnek elmondta: ha késik az állami támogatás,
kölcsönöket kell felvenniük, hogy ki tudják fizetni alkalmazottaik
bérét. Az elnök beszámolt: április végén ugyan megkötötték a támogatási
szerződést az oktatási tárcával, de mint mondta: abban elképesztő
kitételek szerepelnek. Példaként említette, hogy az oktatási tárca ugyan
rögzítette a támogatás összegét, annak csak 85 százalékára vállalt
fizetési garanciát.
Az OKM közoktatást érintő javaslattal
kapcsolatban annyit mondott, általános vitára alkalmasnak találták az
indítványt, álláspontjukat a javaslattal kapcsolatban a Felsőoktatási
Kerekasztal jövő heti ülésén alakítják ki.
Kis Papp László, a
Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szintén a Népszavának
adott nyilatkozatában átgondolatlannak nevezte a kezdeményezést. Pokorni
Zoltánnal egyetértésben úgy gondolja, tíz évvel ezelőtt működhetett
volna a javaslat, most azonban lehetetlen annak
megvalósítása.

Egy szemeszter
külföldön

Mindeközben az SZDSZ
szeretné elérni, hogy minden európai uniós hallgató egy szemesztert egy
másik ország felsőoktatási intézményébe tölthessen el – erről Léderer
András, az Új Generáció elnöke számolt be csütörtökön az MTI-nek. A
Hírextra oldalán közölt cikkben az SZDSZ ifjúsági szervezetének elnöke
elmondta: a következő európai parlamenti ciklusban szeretnék elérni a
kezdeményezést, amelynek oka, hogy tapasztalatok szerint azok a magyar
diákok, akik különböző csereprogramok résztvevőiként egy másik ország
felsőoktatási intézményében tölthettek el egy szemesztert, sokkal
komolyabb esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon. Léderer hozzátette: a
szabad demokraták 14 pontból álló tervezetet készítettek, melyeket a
következő öt évben szeretnének megvalósítani az Európai Parlamentben. A
fiatalokat érintő elképzelések között a legfontosabbnak a hallgatói és
oktatási ösztöndíjak jelentős emelését nevezte – írja a
Hírextra.

(Forrás: Népszava, Magyar
Nemzet, Hírextra, KaposPont)

(www.edupress.hu)