A történelemtanárok rendelkezésére álló idővonal-eszköztár újabb hasznos darabbal bővült a Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Történeti Levéltár), a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) jóvoltából. A korszak iskolai feldolgozásához értékes segítség érkezett, akár illusztrációt keresünk előadáshoz, tanórához, akár projekt- vagy órai feladatot kívánunk adni a „Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak” tantervi témához.  A honlap valódi oktatási segédanyag, amely tartalmazza az 1988-89-es események korabeli forrásait (fényképek, szórólapok, plakátok, felhívások stb.), az egyes demonstrációkkal kapcsolatos különböző jellegű egykorú állambiztonsági iratokat és a Nemzeti Audiovizuális Archívum jóvoltából filmfelvételek is láthatók ugyanitt.

A gyűjtemény fő rendezőelve a két sorsdöntő év demonstrációinak időrendje:

1988. március 15.

1988. május 27. Tüntetés Budapesten a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen

1988. június 16. Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulója

1988. június 27. Tüntetés a romániai falurombolás ellen

1988. szeptember 12. „Szabadságot a Dunának”

1988. szeptember 17. Női tüntetés a nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen

1988. október 23.

1988. október 30. Fáklyás tüntetés a bős-nagymarosi erőmű ellen

1989. január 17. Megemlékezés Raul Wallenberg Budapestről való eltűnésének 44. évfordulójáról

1989. március 15. Az első szabad március 15-e

1989. április 22. Környezetvédelmi tüntetés

1989. június 7.  Tiltakozások a pekingi tüntetések leverése miatt

1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársai temetése

1989. június 29. Péter-Pál napi aratási demonstráció

1989. július 14. Kádár János temetése

1989. augusztus 19. Páneurópai piknik

1989. augusztus 26. Prága

1989. október 23. Az első szabad október 23.

1989. december 18. „Veled vagyunk, Temesvár”

Már a címlap is informatív és gondolatébresztő. Egy-egy esemény kezdőképére kattintva az adott hazai vagy nemzetközi demonstrációt ismertető, a szereplők, intézmények tevékenységét értelmezve bemutató cikk olvasható.  A különböző forrástípusokat ikonokkal jelzik, az egyes forrástípusok listázhatók is. Az ikonokra kattintva szinte nyomasztó mennyiségű, változatos műfajú, érdekes forrást találunk.

A honlap oktatási célú felhasználásának lehetőségei

Ennek az írásnak a keretei között nem törekedhetünk a feldolgozási lehetőségek teljes tárházának bemutatására. Ugyanakkor néhány megközelítési mód mérlegelése remélhetőleg elindít egy olyan közös gondolkodást, amelynek nyomán létrejöhet egy módszertani segédeszköz, amely további gyakorlati példákkal, ötletekkel, konkrét feladatokkal támogathatja, megkönnyítheti ennek az értékes gyűjteménynek a felhasználását – pl. online feladatlapok[1], internetes „rally”[2], az események interaktív térképe[3] kérdésekkel, feladatokkal stb.

Gondolatébresztőnek szánom az alábbi táblázatot:

	Tanórai felhasználás	Tanórán kívüli felhasználás
Egyéni feladat	illusztrációk formájában a tanári prezentációhoz,a tanulók mobil eszközön keresnek rá bizonyos tartalmakra és válaszolnak  a tanár irányító kérdéseire,a honlap forrásaihoz a tanár interaktív feladatokat szerkeszt, amelyet a diákok egyénileg megoldanak, majd a megoldásaikat plenárisan megosztják.	előzetes kutatómunka,segédanyag kiselőadásokra való felkészüléshez,a tanulók keressenek a honlapon olvasott eseményekhez, megismert szereplőkhöz további híradásokat,a tanulók keressenek ismerőseik, rokonaik körében szemtanúkat a honlapon bemutatott eseményekhez,írjanak elbeszélést (fiktív történetet egy forrás beépítésével)felkészülés kvízre, vetélkedőre, a honlap alapján
Csoportos feladat	A tanulók csoportonként más-más eseményhez kapnak egy-egy elemző vagy problémamegoldó kérdést, amelyre az oldalt mobil eszközön megnyitva választ keresnek	projektfeladatok, kreatív feladatok (pl. helyszínek felkeresése, fényképezése: „akkor és most” mottó alapján, vita, disputa előkészítése stb.gyűjtemények készítése csoportonként különböző tematika szerint – pl. résztvevők, a tüntetések tematikája, nemzetközi kapcsolatok hatása.

„A rendszerváltozás interaktív gondolattérképe”

A különböző interaktív gondolattérkép-készítő eszközök[4] segíthetnek abban, hogy a honlap egyes kiválasztott tartalmait átlátható, logikus módon illesszük az eltervezett tananyagunkhoz, gondolatmenetünkhöz. Meghívhatjuk a diákjainkat is szerkesztőnek a gondolattérképünkbe, vagy ők készítik el a saját gondolattérképüket, amelybe meghívják társaikat, a tanárukat. A legtöbb ilyen eszköz lehetőséget ad nemcsak interaktív tartalmak, hanem multimédia – kép, film, térkép hozzáadására is. A gondolattérkép szerkesztői egyidejűleg látják a többi szerkesztő bejegyzéseit, több eszköz esetén kommentárokkal, megjegyzésekkel láthatják el a gondolattérképet, amely így valódi és valós idejű kollaboráció eredményeként jön létre. Ez motiválóvá, élményszerűvé teszi a közös tanulást.

Sok mindmap-eszköz biztosítja a felhasználók számára azt a lehetőséget, hogy néhány mozdulattal prezentációvá alakítsa át, vagy szöveges vázlatként jelenítse meg az elkészített gondolattérképet.

A gondolattérképes feldolgozásnak az a jelentősége, hogy a közös gondolattérképet minden diák a maga igényei szerint alakíthatja tovább, és olyan módon jelenítheti meg, ahogy az a számára legelfogadhatóbb, leghozzáférhetőbb. Segíti ezt számos további technikai lehetőség – pl. formázási lehetőségek, egyszerű átrendezés lehetősége. Ennek számunkra történelemtanárként, a rendszerváltozás eseményeit tanítva azért van jelentősége, mert megadja a közös narratíva kereteit, megtartja az elbeszélés közösséget erősítő hatásait, de megadja a többszempontú feldolgozás, az egymásnak ellentmondó narratívák tudomásul vételének, az alternatív nézőpontok összevetésének, elemzésének lehetőségét is.

A http://www.tuntetes-archivum.hu honlap egyes csatolt forrásait az egyedi url-jük bemásolásával a gondolattérkép megfelelő ágába lehet elhelyezni vagy áthelyezni, ezért az eredeti kronologikus elrendezést a gondolattérképes megjelenítés segítségével tematikussá lehet átalakítani. Ha pl. a késő Kádár-kort és a rendszer válságát az ellenzéki mozgalmak által tematizált problémák (pl. történelmi évfordulók, nemzeti ünnepek alternatív megünneplése, pl. március 15., a természetvédelem ügye, a szolidaritás a határon túli magyarsággal, válasz a nemzetközi eseményekre, vagy a résztvevői csoportok) alapján szeretnénk csoportosítani, akkor azt egy gondolattérkép vizuális elrendezésén keresztül is megjeleníthetjük. A diákok kaphatnak ezzel kapcsolatban gyűjtőmunka-feladatot: rendszerezzék az eseményeket különböző szempontokból, keressenek hozzájuk egy-egy érdekes forrást. A kiválasztott forrást ugyanígy, a forrás url-je segítségével beilleszthetik a gondolattérkép megfelelő helyére.

Az online gondolattérképek nemcsak azért interaktívak, mert online elérhetők, dinamikusan változtathatók, hanem azért is, mert az aktuális téma – ezúttal a Kádár-rendszer válságának – feldolgozásához kommunikációs csatornát és egyúttal tartalmi kereteket is biztosítanak, így a tanár elhelyezhet bennük kérdéseket, kutatási feladatokat vagy akár megértést ellenőrző kérdéseket, tesztfeladatokat is. Ezeket akár előzetesen (flipped learning), akár a tanóra keretében is elvégezhetik, megválaszolhatják a diákok. Ha megoldják a feladatokat, és beírják a válaszaikat a gondolattérképbe, akkor ezek az online eszközök, programok jelzik a szerző nevét (bejelentkezési nevét), így látható, melyik választ melyik diák írta be. Ez akkor tud jól működni, ha egy kérdésre több tanuló is válaszolhat, mert nem egyszerű eldöntendő kérdést tettünk fel, hanem pl. több okot, célt, körülményt kell felsorolni, így akár három-négy egyenrangú választ is bejegyezhetnek a válaszadó diákok.

A gondolattérkép a digitális írástudás fejlesztése szempontjából további lehetőségeket rejt számunkra, amelyek közül itt egyre szeretném felhívni a figyelmet: a válogatás, az egy téma bemutatásához, álláspontunk igazolásához legmegfelelőbb források kiválasztásának képességét („curation”)[5] fejlesztő módszerre. Izgalmas feladat lehet a kiválasztott tüntetésekhez a 3 (5?) legszemléletesebb forrás kikeresése, a választás indoklása, a kiválasztás elveinek megvitatása. Ezzel az eljárással az ún. 21. századi képességeket fejlesztjük: kritikai gondolkodás, kreativitás, kommunikáció, kollaboráció.[6] A diákok beszúrják a kiválasztott forrást a gondolattérkép megfelelő ágához, és további ágakat kibontva indokolják választásukat, kommentárban vitathatják meg a választást. Fontos, hogy az ilyen feladatoknál többnyire nincs egyetlen helyes válasz. A megoldás értékét az indoklás tartalma, ténybeli, logikai megalapozottsága, nyelvi megformáltsága adja, így mindez értékelhető is lesz. Ha gimnazistákkal dolgozunk, az előző teendőkhöz még esszé típusú érettségi feladatot is kapcsolhatunk. A válogatás értékét növeli, ha különböző típusú, de egymással is szoros összefüggésbe hozható forrásokat válogatnak ki a diákok, vagy ha képesek a bemutatott eseményt, tüntetést a választott forrásokat beillesztve, egybefogva egy történetként elbeszélni – pl. rövid, néhány perces kiselőadás formájában.

Ilyen előkészítés után  – akár rövid tanári bevezető előadásra és az azt követő vitára, megbeszélésre épül az óra, akár a diákok, diákcsoportok rövid kiselőadásaira, a prezentáció-módban felhasznált gondolattérkép segíti aktivizálni az osztályt. Emellett tananyagként jól alkalmazható az otthoni tanulásban, felkészülésben is.

A feladat elvégzésével fejleszthetjük a diákok online-viselkedését, elősegítjük a netikett szabályainak megismerését. Beállítástól függően a tanár törölheti a nem megfelelő, nem odaillő bejegyzéseket. Fontos, hogy előzetesen hívjuk fel a diákok figyelmét erre a lehetőségre, illetve szükség esetén utólag tisztázzuk a történteket.

Az interaktív gondolattérképet olyan osztályban érdemes alkalmazni, ahol legalább néhány nagyon motivált diák előzetes munkájára számíthatunk, és a diákok a későbbiekben is tudják majd kezelni (pl. megnyitni, másolni, átalakítani) a velük megosztott gondolattérképet.

Érdemes a tanulók előzetes munkáját áttekinteni, és a legérdekesebbet megvitatásra kiválasztani. A tanteremben nem lehet az összes lehetséges vitát lebonyolítani. A diákok munkáját kommentár, szempontok szerinti pontozás formájában is értékelhetjük.

Tanítványaink utólag, önállóan, egyénileg vagy csoportosan is elkészíthetik egy általuk kiválasztott tüntetés gondolattérképét, és ennek url-jét hozzákapcsolhatják a tanórán feldolgozott, közös gondolattérképhez.

---

[1] ld. https://learningapps.org

[2] ld. https://learningpaths.symbaloo.com

[3] pl. https://thinglink.com segítségével

[4] ld. http://oktataskepzes.tka.hu/hu/gondolatterkepek

[5] https://medium.com/content-curation-official-guide/why-curation-revolutionizes-education-learning-5d0130457a81

[6] https://digitalistemahet.hu/tudasbazis/gyakorlat/21-szazadi-tanulas

---

Gondolattérkép (pdf)

Óravázlat

Tevékenység

---

Támogató