„Hamisítás, netán gyerekes tréfa?” – teszi fel a kérdést egy 2012 novemberében született cikk, mely egy neten lelt képet mutat be, rajta egy számítógépen dolgozó sumer alakkal.


Maga az ülő emberalak egy ismert Kr. e. 3. ezredi lazúrkő- és kagylóberakásból való, amit a sumer Ur városának romjai között találtak. Az írás szerezője blogjában Badiny-Jós Ferencet mentorának, magát a Nagy Lajos király magánegyetem sumerológia tanárának mondja. Elárulja: „látván a képeket eleinte jómagam is bedőltem; s mindent elsöprő heuréka-érzés kerített a hatalmába; miközben azon töprengtem, miként kerülhette el a figyelmemet e »számítógépes« ábrázolás, holott igazán jól ismerem az ÚR-i mozaikzászló minden részletét. … Tehát joggal vélhető, hogy a számítógépes kép a jelenetekben bővelkedő” alkotásról való.

Ezt követően a szerző körülbelül egy oldalnyi terjedelemben a legkomolyabb igyekezettel, lapalji jegyzetekkel megtámogatva cáfolja, hogy a képen valóban sumer számítógép lenne. Mert ugyan „aki részletesen nem ismeri az ÚR-i felségjelvényt, jóhiszeműen bedől, s fennen hirdeti: »Lám, lám, már a sumirok is ismerték és használták a számítógépet!«, de ő, a sumirológus ismeri az eredeti alkotást, és aprólékos egybevetésének eredménye, hogy a monitort és klaviatúrát bizony mostanában hamisították az uri alkotásra.

Aggódik is, mert a „hírlapi kacsa” már terjed a neten, pedig csak arra jó „hogy sokakat megtévesszen, bolonddá tegyen, s közben az alkotója vidáman kuncoghat »tréfája« idétlen sikerén. (így!)” Ami annál is inkább megtörténhet, mert „a sumirok és a kortársaik, … valóban fejlett műszaki ismeretekkel” rendelkeztek.

A szerző, mikor nem sumirológiai témáról gondolkodik, nyilván tudja, mi az elektromosság, mi a mikrocsip, vagy a monitor és tudja, hogy milyen viszonyban van mindez a kora ókori technikai bravúrokkal, a boltívvel vagy a kerékkel. Ha nem sumirológiai lenne a téma, akkor a kép egyik forráshelyét nem egy „sumir irodalmi alkotásokat reklámozó hirdetésként” értelmezné, hanem annak, ami: a világ egyik legtekintélyesebb egyetemének, az oxfordinak webhelyeként, ahol ritka bőségben és kimagasló szakmai színvonalon vonultatják fel a sumer szövegeket, angol fordításukkal együtt. (The Electronic Text Corpus of Sumerian Literature.) Nyilván az ókori szövegek és netes közzététel kettősége ragadta a honlap készítőit a vizuális tréfára, és fel sem merült bennük, hogy lehetne öt évesnél idősebb ember a föld kerekén, akit ez „megtéveszt” vagy „bolonddá tesz”.

A cikk a tenyleg.com oldalán folytatódik