„Ha nem megy senki matek- vagy fizikatanárnak, kitől és
hol fognak a gyerekek annyit megtanulni, hogy felvételizhessenek
műszaki egyetemre, és egyáltalán tanítani lehessen őket?” – kérdezte meg
hallgatóságától Sólyom László a parlament Felsőházi termében, ahol az
egységes értelmiségi hálózat fenntartásának feltételéről is beszélt,
elmondta: jobban és többet kell kommunikálnia egymással a humán- és
természettudományi értelmiségnek.

A kötelező természettudományi érettségi tárgy
ötletének elutasításával kapcsolatban a köztársasági elnök
hangsúlyozta: „a természettudományi tárgyak ismerete nemcsak a jövendő
mérnökök, műszakiak, orvosok, mezőgazdászok számára fontos. Jó
természettudományi alapképzés nélkül a későbbi humán értelmiségi
világképe fogyatékos marad.” A matúra megújítására vonatkozóan öt
akadémiai osztály nyújtott be beadványt, a minisztérium azonban a diákok
választási szabadságára hivatkozva elutasította
azt.
Beszédében Sólyom László a magas szintű szakképzés mellett
érvelt, elmondta: anélkül a műszaki kultúra sem létezhet. Hozzátette:
folyamatos innovációra van szükség, míg azonban Magyarországon a GDP
mindösszesen egy százalékát fordítjuk kutatásfejlesztésre, más
országoknál ez eléri a három-négy százalékot is.

(Forrás:
Infórádió)
(www.edupress.hu)