A
hátrányos helyzetű tanulókról, és az egész életen át tartó
tanulásról

A Nemzeti Fejlesztési
Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEF OP) 2.1 számú,
Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási
rendszerben című intézkedés és a 3.1 számú, Az egész életen át tartó
tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztése című
intézkedésének segítségével lehetővé válik a magyar közoktatás
halaszthatatlanul időszerű, átfogó fejlesztési programjának
megvalósítsa.

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ
TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN (2.1-es
intézkedés)

A HEF OP 2.1-es intézkedés központi programjában zajló
fejlesztések fő célja olyan befogadó iskolarendszer és pedagógiai
környezet kialakítása, ahol megvalósul a tényleges együttnevelés, a
különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése,
ahol az iskola és a pedagógus alkalmazkodik a gyermekek körében
tapasztalható szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli és
tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez.
A projekt
elősegíti a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét, munkaerő
piaci helyzetének megerősítését azáltal, hogy a közoktatásban – az
integrált nevelés ösztönzésével – gyengíti a szelekciós mechanizmusok
érvényesülését, valamint támogatja az ehhez szükséges együttműködési
rendszerek és humánerőforrás kialakítását.

A HEFOP 2.1-es intézkedés, és ennek megfelelően a 2.1.1
számú központi programban történő fejlesztések is két célcsoportra
irányulnak, ezért két külön komponensben kerültek tervezésre: a
hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók (A komponens), továbbá a
sajátos nevelési igényű tanulók (B komponens) körére.

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ
TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE (3.1-ES
INTÉZKEDÉS)

Az egész életen át tartó
tanulás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaság
létrejöttének feltételeit. Ehhez szükséges az iskolarendszernek a
kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés irányába való fejlesztése.
Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított
alapképességek és -készségek, továbbá kulcskompetenciák köre, mert ezek a
későbbi, sikeres tanulás és munkába állás feltételei.
A
jelenlegi közoktatási rendszer egyik legfőbb hiányossága, hogy nem tud
kellő gyorsasággal és rugalmassággal alkalmazkodni a gazdaság és a
munkaerőpiac igényeihez, a környezet változásaihoz. Diákjaink a sikeres
tanulást megalapozó képességek és készségek, valamint a szociális és
életviteli kompetenciák, továbbá az egész életen át tartó tanulás
motivációja terén jelentős elmaradásokat mutatnak. A tanulók
életpályájának tervezését nehezíti, hogy saját motivációikat,
képességeiket illetően is bizonytalanok.
A 3.1-es intézkedés
központi programjának fejlesztései azoknak a közoktatási intézményeknek
(óvodáknak, általános és középiskoláknak) szólnak, amelyek vállalkoznak
arra, hogy teszteljék, befogadják, adaptálják és elterjesszék a
kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit,
eszközeit.

A fejlesztések
megvalósítása

A 2.1 és 3.1 számú
intézkedések megvalósításához rendelkezésre álló 24,7 milliárd forintos
fejlesztési forrás elosztásának módja kormányzati és szakmapolitikai
prioritások mentén került kialakításra. Ez az összeg is része annak a
84,33 milliárd forintnak, amellyel soha nem látott összegű forrás került
a magyar oktatási rendszer fejlesztésébe.
A fenti szempontok
figyelembevételével döntés született arról, hogy a közoktatást érintően a
Nemzeti Fejlesztési Terv HEF OP 2.1-es és a 3.1 számú intézkedések
központi programjának szakmai megvalósítását egy, az Oktatási
Minisztérium által korábban létrehozott közhasznú szervezet, a
Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési (KFPT) Kht. valósítsa
meg, mely hamarosan a Sulinova néven működik majd.
A KFPT Kht.
azért alkalmas a fejlesztések megvalósítására, mert olyan országos
program- és taneszköz-fejlesztési központ kialakítása vált ebben a
szervezetben lehetővé, amely egyfelől képes kijelölni a fejlesztés
tantárgyi-műveltségterületi-tantárgyközi főirányait, másrészt képes
olyan, tőle független projekt-teamek létrehozására és működtetésére,
amelyek egyszerre garantálják a szakmai racionalitást és a fejlesztők
szélesebb körének bevonását. Végül pedig képes a megszületett
produktumok terjesztésére, népszerűsítésére, illetve a termékek
gyakorlati kipróbálása során való továbbfejlesztésére, hiszen keretei
között működik a nagy hagyományokkal rendelkező Értékelési Központ, az
Országos Oktatási Integrációs Hálózat, a Képességfejlesztési
Kutatóközpont, a Közoktatási Minőségfejlesztési Központ, a
Programfejlesztési Központ és a Pedagógus-továbbképzési Igazgatóság
is.

Magyarországon a közoktatás
tartalmi szabályozásának legfontosabb eszköze mindig is a központi
tanterv volt. Ez gyakorlatilag 1777 óta hagyomány, a mindenkori oktatási
irányítás szinte kizárólag ezt a szabályozó eszközt alkalmazta, vagy
legalábbis ezt részesítette előnyben. A tantervek szabályozó funkciója
azonban igencsak estelegessé vált az utóbbi évtizedekben. Az eddigi
tantervfejlesztések (a NAT, a kerettanterv, majd a NAT felülvizsgálata)
közvetlenül nem érvényesülnek a tantervi munkában. Sarkítva: a mai napig
a ’78-as tanterv hat a tantermi munkára – ezáltal a tantervfejlesztés
gyakorlati hatása, eredménye nem kielégítő – mondta Pála Károly, szakmai
igazgató.

Felhasználóbarát,
gyerekbarát programcsomagokat készülnek majd. Ezek olyan komplex
eszközök lesznek, amelyek – az eddigi tantervfejlesztésekkel ellentétben
– behatolnak a tanterembe, ha az iskola nyitott erre – mondta a szakmai
igazgató. E csomagok egyaránt tartalmaznak papíralapú és digitális,
interaktív taneszközöket; a tanárok és különösen a diákok munkáját
segítő módszertani ajánlásokat; értékelési eszközöket,
tanártovábbképzést és egy szaktanácsadókból és szakértőkből álló
tanácsadói hálózat igénybevételének lehetőségét.

Tömeges pedagógus-továbbképzés várható: 5 ezer
pedagógust és kétezer mentort kívánnak kiképezni.

A TTE kérdésére megtudtuk, hogy lesznek olyan
NFT-pályázatok, amelyeken pedagógus szakmai szervezetek is részt
vehetnek. Pála Károly elmondta, hogy a programfejlesztésben minden
partnerrel szívesen működnek együtt. Az önszerveződő team-ek maguk
választják meg tagjaikat.