A
könyvtárakkal és levéltárakkal párhuzamosan jelent meg az igény a hazai
múzeumok emlék- és tárgyanyagának digitalizálásra is. A terület azonban a
már említettekkel ellentétben más feltételeket, és speciális
megoldásokat igényel – ezen problémákat az alig egy hónapja létrejött
Múzeumi Digitalizálási Bizottság égisze alatt próbálják majd megoldani.
(Forrás: Múlt-kor)

Napjainkban már
mind a felhasználók, mind a szakemberek egyre jobban érzik a
digitalizálás szükségességét. A dokumentumok digitalizálása egyrészről
gyorsabb kiszolgálást, pontosabb keresést, másrészről jobb
állományvédelmi feltételeket ígér. Ám a digitalizálás során számolni
kell az eltérő tárgytípusokkal, hiszen míg a könyvtárak, levéltárak
aránylag könnyen körülírható dokumentumtípusokkal rendelkeznek, addig a
múzeumok esetében a helyzet már közel sem olyan könnyű. Ráadásul míg a
fent említett intézmények élen járnak a digitalizálásban, addig a
múzeumok csak 2008-ban kezdték meg az első
egyeztetéseket.

Ebben az évben
elfogadták a Magyar Nemzeti Múzeum új Alapító Okiratát, amely szerint az
intézmény alaptevékenységi körébe tartozik „A múzeumokban őrzött
kulturális javak digitalizálásával összefüggő országos szintű
módszertani és koordinációs tevékenység”. Ennek szervezeti keretét egy, a
Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt 2009-ben megalakult szakbizottság – a
Múzeumi Digitalizálási Bizottság – biztosítja, amely szakmai
kompetenciájával megfelelő szinten és színvonalon képviseli a múzeumok
érdekeit.

A digitalizálás
fontosságát jelzi az a tény is, hogy az Európai Digitális Könyvtár
(Europeana), amelyben a kontinens közös kincseit gyűjtik, napjainkra már
teljes mértékben elérhető a felhasználók számára. Az Europena mellett
ugyanakkor számtalan külföldi múzeum végez még digitalizálást.
Magyarországon a közgyűjteményi digitalizálást az 1997. évi CXL.
törvény, illetve a 20/2002. sz. NKÖM rendelet gyorsította fel. Ám az
emlékanyag digitalizálása a magyar múzeumok számára is óriási kihívást
jelent, számos, a mai napig megoldatlan kérdéssel. Hiszen a tárgyak
mennyisége és sokfélesége igen alapos körültekintést igényel bárminemű
digitalizálási terv megalkotásához, miközben hiányoznak a szabványok, a
segédanyagok, az egységes digitalizálási stratégia és az azt segítő
statisztikai adatok.

Emellett a
múzeumok még nem számíthatnak a lobbizni képes szakmai szervezetekre, a
vonatkozó szerzői és kutatói jogszabályokra és sokszor még személyi és
tárgyi infrastruktúrára sem. Ráadásul nincs összhang az Európai Unió
által meghatározott digitalizálási projektek és a magyarországi
gyakorlat között.

A fenti
problémákat szándékozik orvosolni az Állományvédelmi Bizottság
felépítésének mintájára létrejött Múzeumi Digitalizálási Bizottság,
amelyben a különböző gyűjtőkörű és hatáskörű múzeumok képviseltetik
magukat. A kilencfős Bizottság az elvégzendő feladatok között prioritást
állított fel. A legfontosabb, hogy kérdőívekkel felmérje a múzeumokban
az eddig már elkészült digitalizált állományokat. A Bizottság egyik
alapvető célja és feladata, hogy a múzeumi terület számára
felhasználható pénzügyi forrásoknak irányt szabjon, és a különböző
pályázatokat, céltámogatásokat olyan tartalommal töltse meg, amely
elősegíti a koordinált szakterületi fejlesztést.

A felméréssel egy időben a Bizottság elkészíti a
digitalizálásra vonatkozó módszertani és gyakorlati ajánlásokat,
amelyhez a http://digitalizalas.mnm.hu/
címen elérhető honlappal megfelelő kommunikációs fórumot is biztosít.
Ugyancsak a tájékoztatást segíti az a konferencia, amelyet 2010. január
14-15-re szerveznek „Múltunk jövője” címmel, és amelyen neves hazai és
külföldi előadók adnak elő a múzeumi számítógépes nyilvántartással, az
informatikai együttműködési programokkal, a kulturális örökség
digitalizálásával, a virtuális kiállításokkal, a múzeumi webes
jelenléttel, illetve látogatók multimédiás támogatásával
kapcsolatban.

„A Múzeumi
Digitalizálási Bizottság megfelelő szervezeti keretet biztosít arra,
hogy a közgyűjteményekben zajló digitalizálási munkálatokat összhangba
hozza egymással. Ám mindeközben nem szándékozik elfeledkezni a szakmai
konszenzus kialakításáról, mivel csak ennek megteremtésével lehet
továbblépni a legfontosabb problémák megoldása felé” – olvasható a
szervezet közleményében.