Ellentmondásokra
mutatott rá egy friss elemzés a számítógépek és az iskolai teljesítmény
összefüggései kapcsán. Eszerint a közhiedelemmel ellentétben nem
biztos, hogy gyakori iskolai számítógép-használat javítja a diákok
eredményét.
(Forrás: Origo)
Egy
31 országot érintő felmérés eredményei a számítógép-használat és a
tanulmányi eredmények kapcsolatát illetően ellentmondásosokra mutattak
rá, kétségbe vonva, hogy az iskolai számítógép-használat valóban fokozza
a tanulók teljesítményét. A felmérést a gazdasági kutatásokkal
foglalkozó müncheni CESifo végezte, figyelembe véve annak a 2000-es PISA
vizsgálatnak az eredményeit, amely több tízezer diák teszteredményét és
szociális hátterére vonatkozó adatát is magában foglalta. Ezek alapján a
felmérést végző Thomas Fuchs és Ludger Woessmann megállapították, hogy
azok a diákok, akik hetente számos alkalommal használták a számítógépet,
lényegesen, statisztikai szempontból is rosszabb teljesítményt mutattak
fel, mint azok, akik ritkábban használták a gépeket – áll az
Információs Társadalom es Trendkutató Központ Infinit
hírlevelében.
A nemzetközi vizsgálat másféle értelmezéséből ugyanakkor
arra lehet következtetni, hogy a gyakoribb számítógép-használat
mégiscsak jobb teljesítményt von maga után Kezdetben Fuchs és Woessmann
is azt tapasztalták, hogy minél inkább jellemző a számítógép jelenléte a
diákok otthonában, annál jobbak a teszteredményeik. Az elemzések során
azonban felfigyeltek arra, hogy számítógéppel – gyakran többel is –
jellemzően a tehetősebb és iskolázottabb szülők csemetéi rendelkeznek. E
tényezőt is számításba véve a kutatók már arra az eredményre jutottak,
hogy azok a tanulók, akik otthonában több számítógép is található, a
családi háttér szerint velük összevethető, ám komputerekkel kevésbé
felszerelt környezetben élő társaiknál gyengébben teljesítik a
matematikai teszteket.
Az iskolákra
vonatkozó vizsgálatok szerint azok a diákok értek el rosszabb eredményt,
akik rendkívül ritkán fértek hozzá a számítógépekhez. A kutatók azonban
itt is figyelembe vették az intézmények erőforrásait, megállapítva,
hogy az iskolai számítógép-hozzáférés eredendő pozitív mintázatai
pusztán az adott iskolák egyéb pozitív sajátosságait tükrözik vissza. Ez
alapján már arra jutottak, hogy a számítógéphez való hozzáférés nem
függ össze a diákok teljesítményével.
Az internet, az e-mail és az oktatószoftverek
használata kapcsán az derült ki, hogy a gyakoribb otthoni használattal a
teszteredmények is javultak. Azok a tanulók, akik ritkábban használták
ezeket a programokat, lényegesen rosszabb eredményt értek el. Ezek
iskolai használatával kapcsolatosan viszont eltérő eredményre jutottak.
Azok a diákok, akik sűrűn használtak számítógépet az iskolában,
lényegesen, statisztikai szempontból is jelentős mértékben rosszabb
teljesítményt mutattak fel matematikából és
szövegértésből.
Fuchs és Woessmann
végül arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos mértékű számítógépes
tanulás hasznos lehet, a nagyobb intenzitással végzett komputeres
tanulás azonban háttérbe szorítja a hatékonyabb oktatási módszereket, és
ezáltal visszaveti a tanulók kreativitását.