(Forrás:
Népszabadság)

Új miniszteri biztost
nevezett ki tegnap az oktatási miniszter, aki a roma, illetve a
hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának segítéséért felel majd. A
XXI. század iskolája program keretében száz hátrányos helyzetű település
tanintézete összesen 6,6 milliárd forint támogatást
kap.
 
A roma és a hátrányos helyzetben lévő
gyermekek integrációját segítő miniszteri biztos kezdi meg munkáját
augusztus 1-jétől az oktatási tárcánál – jelentette be tegnapi
sajtótájékoztatóján Magyar Bálint oktatási miniszter, majd bemutatta a
posztra felkért Mohácsi Viktóriát. A frissen kinevezett biztos
legfontosabb feladatai között jelölte meg az oktatási jogszabályok
módosításakor, illetve a diszkriminációellenes törvényalkotásban a
diszkriminációellenes szemlélet képviseletét, illetve a finanszírozás
átalakítását úgy, hogy a források felhasználása hatékonyabban és
ellenőrizhetőbben történjen.

Magyar
Bálint bejelentette azt is: a XXI. század iskolája program keretében
száz hátrányos helyzetben lévő település tanintézetének nyújtanak
összesen 6,6 milliárd forint támogatást a következő két évben az
épületek felújítására, illetve informatikai laborokkal történő
felszerelésére. A szakminiszter szerint ma Magyarországon a legnagyobb
társadalmi problémák egyikét a romák helyzete jelenti. Míg a teljes
korosztály 70 százaléka érettségihez jut, addig a roma fiatalok 10
százaléka sem. A hátrányok felhalmozódása már az óvodás korban
megkezdődik, a roma gyerekek ugyanis csak nagyon kis arányban járnak
óvodába – 11 százalékuk még ötéves koruk után sem (amikortól pedig már
kötelező lenne). Így ezek a gyermekek sokszor csak azért kerülnek
kisegítő iskolába, mert nem tudták elsajátítani az óvodában a szükséges
viselkedési és kulturális normákat.

Becslések szerint ma minden ötödik roma gyermek kerül
speciális, vagy elterjedtebb nevén kisegítő iskolába, egy 1998-as Borsod
megyei vizsgálat szerint pedig az eltérő tantervű iskolába járó diákok
96 százaléka volt roma. A magyarországi kisegítő iskolákba járók aránya
általában is igen magas: egy 1996-os OECD-jelentés szerint ezer
gyermekből Törökországban kettőt, Finnországban négyet, Olaszországban
kilencet nyilvánítanak értelmi fogyatékosnak, Magyarországon viszont
35-öt.

A különböző felmérések
alapján – bár az elmúlt időszakban nőttek a roma közösség iskolázottsági
mutatói – a szakadék roma és nem roma fiatalok iskolai végzettsége
között tovább mélyült. Igen nagy mértékű a roma gyerekek elkülönítése:
statisztikák szerint 700-nál több olyan osztály van a normál
tagozatokon, ahol külön tanulnak a roma diákok.