Reklámbevételekből
fedezné az oktatási tárca az iskolai szekrények építésének költségeit.

(Forrás: Origo)

A minisztérium szerint a diákok naponta testsúlyuk 20
százalékát cipelik a hátukon, a tanulók terheit pedig szekrények
építésével lehetne csökkenteni. A milliárdos beruházásra viszont nincs
költségvetési fedezet, a tárca így a szekrények felületét értékesítené
reklámcélra. A tervezet ellen számos civil szervezet tiltakozik, mert
szerintük a reklámok anyagilag kiszolgáltatottá teszik az iskolákat,
ráadásul elősegítik a márkafüggőség kialakulását is.

 

---

A
közoktatási törvény reklámra vonatkozó
része

Az óvodában, általános iskolában és általános
iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység,
kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges
életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti
tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ
össze.

---

„Az oktatási miniszternek óvnia
kellene az iskolákat a reklámoktól, nem pedig segítenie a cégek
reklámbevételeit” – jelentette ki az [origo]-nak Tömöri Balázs, a Humusz
munkatársa. Az Oktatási Minisztérium tervezete szerint ugyanis a
naponta 4-5 kilogrammot cipelő diákok terheit iskolaszekrények
építésével lehetne csökkenteni. A költségvetésben azonban erre jelenleg
nincs fedezet, így a tárca szerint a szekrények felületét reklámcélra
lehetne értékesíteni. A tervezet ellen közel 50 civil szervezet
tiltakozott, köztük a Humusz és a Magyar Pszichológiai Társaság
Neveléslélektani Szekciója.

Magyar
Bálint oktatási miniszter az [origo]-nak elmondta: a diákok terheit
mindenképpen enyhíteni kell, mivel naponta testsúlyuk közel 20
százalékát hordják a hátukon, emiatt pedig egyre gyakoribbak a tanulók
mozgásszervi elváltozásai. A tárca számos javaslata közül csupán az
egyik a szekrényépítés. A minisztérium emellett javasolja, hogy a
naponta használt tankönyvek összsúlya ne haladja meg a három
kilogrammot, valamint hogy az alsótagozatos diákok ne kapjanak házi
feladatot.

„Szívesebben látok az
iskolákban fogpasztareklámot, mint görnyedt diákokat” – magyarázta
Magyar. A szekrények építésére ugyanis a tárcának nincs pénze, így a
milliárdos nagyságrendű beruházáshoz szükséges forrásokat reklámokból
fedeznék. Magyar Bálint elmondta: a tárca üdvözöl minden olyan
kezdeményezést, amelynek célja a hirdető cégek és az iskolák egymásra
találása. Az oktatási miniszter szerint nem kell attól tartani, hogy
fogyasztásra ösztönző reklámok árasztják el az iskolákat, a közoktatási
törvény ugyanis tiltja a gazdasági célú iskolai hirdetéseket, így főként
az egészséges életmódra ösztönző reklámok megjelenése
várható.

Más véleményen vannak a
civil szervezetek. A Humusz környezetvédő szervezet szerint a
közoktatási törvény valóban szabályozza az iskolai reklámokat, ennek
betartását viszont senki nem ellenőrzi. Ez pedig azt eredményezi, hogy
Coca-Cola-automatáktól óvszerreklámokig bármi megjelenhet az iskolákban –
magyarázta Tömöri Balázs. A Humusz aktivistája szerint az oktatási
tárca javaslata tovább hígítja majd a szabályozást, hiszen az iskolák
nincsenek abban a helyzetben, hogy visszautasítsák a fogyasztásra
ösztönző cégek hirdetéseit. Tömöri szerint az iskolai reklámok a cégek
agymosó tevékenységéhez asszisztálnak, mivel már gyerekkorban
kialakítják a márkafüggőséget.

Szintén ellenzi a reklámok iskolai megjelenését a
Magyar Pszichológiai Társaság Neveléslélektani Szekciója. Dr. Vajda
Zsuzsa, a szervezet elnöke elmondta: az oktatási tárca felvetése anyagi
nyomást gyakorol iskolákra, hogy forrást szerezzenek a
szekrényépítésekhez, egészségvédő reklámokból pedig nem lehet bevételt
elérni. Ráadásul Vajda szerint a gyerekeknek szóló reklám etikátlan, a
fogyasztói döntést ugyanis a szülő hozza meg, ez pedig konfliktushoz
vezethet a szülő és a gyerek között. A tiltakozó civil szervezetek
javaslata szerint az oktatási tárcának évente bizonyos összegű forrást
kéne biztosítani, amiből évről évre pályázhatnának az
iskolák.