A
kormány pont a Duna-gate húszéves évfordulóján közölte, hogy
nyilvánosságra hozza az egykori titkos mágnesszalagokról megmentett
adatokat, amelyek nem kockáztatják a nemzetbiztonságot. Varga László
történész a Kontrában úgy nyilatkozott, újra be kellene vonni a
Kenedi-bizottságot, és a civil kontrollt. Az iratokat jelenleg a
nemzetbiztonság vizsgálja. (Forrás: Klubrádió)

Ennek a munkának az állásáról február 15-e után számol
be a kormány. Azt lehet tudni, hogy ezek milyen nyilvántartások, és már
akkor jelezték, hogy ezek az adatok jogtalanul kerültek a
nemzetbiztonsághoz.

Varga László
történész szerint a III/III-asokat vagy a III/II-eseket, fel lehetne
tenni a világhálóra. A bizottság korábban több pontban bizonyította,
hogy a visszatartott iratok nem a nemzetbiztonságot veszélyeztetetik,
hanem a ’90 előtti szolgálatokat védik – mondta a történész a
Kontrában.

A múlt rendszer
állambiztonsági iratainak feltárására létrejött bizottság egyik tagja
szerint kevés az esély a pártállam ügynökeinek adatait is tartalmazó
mágnesszalagok tartalmának mihamarabbi megismerésére; Ungváry Krisztián
történész ezt azzal indokolta az MTI-nek nyilatkozva, hogy a kormány
alig tett valamit az ügyben.

Az
úgynevezett Kenedi-bizottság tagja azt mondta: nem tud jóindulatot
feltételezni a kormány részéről ebben az ügyben, mert „túl régóta
húzódik ez a kérdés”, hiszen 2008 szeptemberében a kormányzat már
megkapta a Kenedi János vezette bizottság jelentését.

Ungváry Krisztián véleménye szerint „semmi jóra nem
lehet számítani”. Ezt annak kapcsán jegyezte meg, hogy a 
kormányszóvivő azt mondta: a kormány elkötelezett abban, hogy a nemzet
biztonságára kockázatot nem jelentő adatokat a lehető legrövidebb idő
alatt nyilvánosságra hozza.

Szollár
Domokos az MDF azon felvetésére  reagált, amelyben az ellenzéki
párt azt kérte a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójától, hogy hozzák
nyilvánosságra a 2060-ig titkosított, az elmúlt rendszer
titkosszolgálati adatait rögzítő 18 mágnesszalag
tartalmát.

Az NBH-ban őrzött
hálózati adatok feltárásáról Ungváry Krisztián úgy vélekedett: a kormány
hozzáállásának megváltozására lenne szükség ahhoz, hogy konkrét
eredményeket érjenek el az ügyben. Ezzel szemben szűk másfél év alatt
mindössze annyi történt, hogy létrejött egy ismeretlen összetételű
informatikai bizottság, ami megállapította, hogy az adathordozókat nem
manipulálták, illetve elvégeztek egy adatmentést – tette hozzá.

Ez a művelet azonban nem tarthatott
másfél évig, legfeljebb, ha egy hétig. „Erre a rendkívül lassú munkára
valamilyen magyarázatot kellene adni” – fogalmazott.

A történész megjegyezte: a mágnesszalagok feletti civil
kontrollt a kormány nem biztosította, és „addig semmi jóra nem számít”,
amíg az NBH-ra bízzák ezt a feladatot, „mint kecskére a
káposztát”.

A szakértő hozzátette:
egy további mágneses adathordozóról, amit az Információs Hivatalban
tárolnak, nem tudnak semmit, azt „eltüntették”. Ezzel együtt viszont 19
mágnesszalagról van szó, így arról is döntést kellene hozni –
hangsúlyozta.

A mágnesszalagok
tartalmából megismerhető hálózati személyek adattárát – amely sokak
számára nyilván a legérdekesebb – elvileg akár egy nap alatt is le
lehetne tölteni. A többi esetben a munkafolyamat jóval tovább is
eltarthat – világította meg.

A
történészbizottságnak eddig kizárólag egy korabeli belügyminisztériumi
parancs alapján van arról megalapozott sejtése, hogy melyik szalagon
milyen típusú adatok vannak. Arról viszont nincs közelebbi információja,
hogy hány adat van egy-egy mágnesszalagon – mutatott
rá.

Az állambiztonsági iratok
átadását vizsgáló Kenedi-bizottság 2008. szeptember 11-én adta át
jelentését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért akkor
felelős miniszternek, Szilvásy Györgynek.