A
magyarok többsége reklámmentes, ingyenes internetes tartalmakat
szeretne. Népszerűek hazánkban a web 2.0-s internetes alkalmazások, de a
pénzügyeket inkább nem a neten intézzük. (Forrás: SG)

A felhasználók 80 százaléka ingyenes hozzáférést
szeretne az internetes tartalmakhoz: egyharmaduk ingyenes tartalmakat
akar, hirdetések nélkül, nagyobb részük viszont az ingyenes hozzáférés
mellett elviselné a reklámokat is. Ezzel szemben a közép-kelet-európai
régióban, így hazánkban is a többség reklámmentes és ingyenes
tartalmakat szeretne. Honfitársainknak mindösszesen 7 százaléka lenne
hajlandó fizetni az internetes tartalmakért – állapítja meg a Wall
Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research és a GfK
Association által készített, az internetes hozzáférést feltérképező
felmérés.

Az internet-hozzáféréssel
rendelkező és a világhálót magáncélra használó internetezők 13 százaléka
lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért: 8 százalékuk fizetne
a reklámmentes tartalomért, 5 százalékuk pedig még akkor is hajlandó
lenne fizetni, ha a hirdetések is megjelennének. A többség azonban
továbbra is ingyenesen szeretné használni az internetet, ahogyan eddig
is tette – derül ki a 17 országban végzett
felmérésből.

A felmérés során többek
között arra kérdeztek rá a felhasználóknál, hogy vajon hajlandóak
lennének-e fizetni az internetes tartalomért – különösen azokon az
oldalakon, amelyek híreket, szórakoztató tartalmakat, illetve általános
információkat kínálnak, mint pl. a Wikipedia. A válaszadók 80 százaléka
továbbra is ingyenes hozzáférést akar: egyharmaduk ingyenes tartalmakat
szeretne, hirdetések nélkül, nagyobb részük (46%) viszont az ingyenes
hozzáférés mellett elviselné a reklámokat.

„Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így
hazánkban is azok vannak többségben, akik reklámmentes és ingyenes
tartalmakat szeretnének (CEE 41%, Magyarország 43%). A magyaroknak
mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes
tartalmakért, szemben az összes országra mért 13 százalékkal” – mondta
el Nagy István, a GfK Hungária Média szektorának
menedzsere.

A magáncélú
internethasználat tekintetében a preferált tevékenységek rangsorát az
e-mailezés vezeti (55%), közel ugyanilyen népszerű az általános
informálódás (54%), a harmadik legkedveltebb internetes tevékenység
pedig a hírek olvasása (39%). Közép-Kelet-Európában a listát a hírek
olvasása vezeti (69%), ezt követi az e-mailezés és az informálódás (48%
illetve 45%).

A web 2.0-s
alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter a negyedik helyre kerültek,
a globális eredmények alapján 4 felhasználóból 1 látogatja a közösségi
oldalakat. Érdekesség, hogy míg térségünkben a csehek, a románok és a
bolgárok körében nem igazán népszerű ez a tevékenység, addig a
lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel a leggyakrabban
végzett online tevékenységek listáján. A magyarok 29 százaléka
rendszeres használója a közösségi oldalaknak.

Jelentős különbségek figyelhetők meg Európa nyugati és
keleti része között a kiadással járó internetes tevékenységek
népszerűségében. Míg a nyugat-európaiak 12-16 százaléka rendszeresen
használja a világhálót pénzügyei intézésére, vagy vásárol online
kereskedőktől, illetve aukciókon, addig a kelet-európaiaknak csupán 4-8
százaléka teszi ugyanezt. Hazánkban még kisebb arányban élnek ezekkel a
lehetőségekkel (1% illetve 5%).

Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek
egyharmada naponta 1-2 órát használja az internetet magáncélra, 26
százalékuk kevesebb, mint napi egy órát, 25 százalékuk pedig nem is
használja minden nap. A fennmaradó csoportba tartoznak azok a
felhasználók, akik naponta legalább 3 órát szörfölnek a
világhálón.