Miért
készülnek a reklámok? – erre készíti fel az alsós gyerekeket egy készülő
ingyenes oktatási segédanyag.
(Forrás: origo)

A gyerekek valamilyen védelmére a reklámok ellen
szükség is van: veszélyes lehet rájuk akár a csengőhanggal, virtuális
tamagocsival kombinált reklám, de még egy látszólag repülő játékrepülő
is. A reklámszakma elegendőnek tartja a jogszabályokat, de a
fogyasztóvédők örülnének kicsit konkrétabb szabályozásnak is. A teljes
tiltásnak azonban ők sem hívei.

A
Médiatudorhoz hasonló oktatási segédanyagokat már több EU-s országban
vezettek be. Magyarországon a feladatlapokat, oktató videókat is
tartalmazó csomag 2007 elején készül el, és ingyenes
lesz.

A Médiatudor
honlapja

„Sziasztok! Tudor Tomi
vagyok! Tartsatok velem: ismerjük meg együtt a reklámok világát! A
barátaim, Lap Lenke, Rádi Józsi és Kép Ernő segítségével elmondom
nektek, miért készülnek a reklámok” – így mutatkozik be az alsós
gyerekeknek a Médiatudor program. A média és a reklám tudatos
befogadására tanító oktatási segédanyag kidolgozásában oktatási
szakemberek vesznek részt, és támogatja szinte mindenki, akinek köze van
a reklámhoz: a fogyasztóvédőktől a reklámszövetségig és
magáncégekig.

A tananyag célja nem
az, hogy megtanítsa az alsósoknak, hogy a reklám rossz, ezért ne
higgyenek neki, hanem, hogy tudják: számolniuk kell azzal, hogy a
reklámok és a média befolyásolásra is törekszik, és tudni kell ezt
„helyén kezelni” – mondják a készítők. Vagyis a cél az, hogy kritikus
fogyasztókká neveljék a gyerekeket feladatlapok, videók és „megfelelő
szakértelem” segítségével.

A reklám
és az ízlés

Felmérések szerint a
gyerekek napi három-négy órát ülnek a tévé előtt, egyre többet
használják a számítógépet és az internetet. A felnőtteknél szívesebben
nézik meg a műsorajánlókat vagy reklámblokkokat is a műsorok
szünetében.

„A gyerekek sokkal
naivabbak és így kiszolgáltatottabbak a reklámokkal szemben” – mondta a
Benda Viktória gyermekpszichológus az [origo]- nak. Ha például a
reklámban egy játékrepülő száll a levegőben, a gyerekek azt valóságnak
tekintik. Az aktuális divatra is tudatosan erősítenek rá a reklámok, ha
egy gyerek látja, hogy valakinek van egy-egy divatos holmija vagy játéka
az osztályban, az neki is kelleni fog – magyarázta a pszichológus. „A
reklámok által közvetített életérzésnek a valósághoz nem sok köze van,
ez azonban nagyon korán rögzül a gyerekeknél” – fogalmazott. Ha csak
ilyen mintákat követ, az önálló ízlés és a saját valódi igényei gyakran
háttérbe szorulnak – tette hozzá.

Van, amit tilos reklámozni

„Tény, hogy a gyerekek jobban ki vannak téve a
reklámoknak: felmérések mutatták ki, hogy sokszor a reklám hitelesebb a
gyerekek számára, mint a rajzfilm, amit megszakít. Ugyanakkor az, ha egy
gyerek egészségtelenül eszik, nem a reklámok felelőssége, hanem a
szülőé” – mondta az [origo]-nak Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség
főtitkára.

A reklámtörvény szerint
tilos az olyan reklám, ami káros lehet a gyerekek szellemi, fizikai,
erkölcsi fejlődésére. Tilos a túlzott szexualitás, az erőszakosság is.
Nem lehet olyan reklámot sem közzétenni, ami a gyerekeket arra szólítja
fel, hogy rávegyék szüleiket a vásárlásra. Nem szólhat a gyerekeknek
alkoholos italok reklámja sem – sorolta a kritériumokat Markovich Réka,
aki szerint a reklámszakmának elég jól működik az önszabályozása
is.

„A jelenlegi szabályozás
szükséges, de elégséges” – vélte a Reklámszövetség főtitkára, bár
elismerte: a törvényszöveg általános megfogalmazásokat tartalmaz, és
reklámügyekben jórészt a hatóságok egyedi mérlegelése a
döntő.

Csengőhang, háttérkép és a
füllentés

„A hatóságnak
nyilvánvalóan az a jobb, ha egyértelműbbek a szabályok” – szögezte le
Kathi Attila, a fogyasztóvédelem szóvivője. A fogyasztóvédők által
kiszabott büntetések ugyanis bíróság előtt megtámadhatók, és a cégek
gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. „Néha több évig is eltarthat egy
ilyen ügy, és előfordul, hogy a jogszabályokat még egyes bíróságok is
többféleképpen értelmezik” – magyarázta a szóvivő.

A fogyasztóvédők akkor lépnek fel, ha egy reklám
például pornográf, vagy „szexuális ingerkeltésre irányuló árut”
népszerűsít. Akkor is általában büntetést szabnak ki, ha a reklámok arra
biztatják a gyerekeket, hogy füllentéssel, tiszteletlenséggel érjenek
el valamit – ez esetben a vásárlást.

Ezen kívül vannak olyan honlapok, amelyek a gyerekeket
közvetlen fogyasztóként célozzák meg. Ilyen például az, amikor virtuális
állatkák gondozása miatt újra és újra vissza kell látogatniuk egy
weblapra, és esetenként emeltdíjas sms-t is beépítenek a rendszerbe. A
gyerekeket célozzák a mobil csengőhangok, háttérképek letöltésére
irányuló reklámok is – ezek általában nem kevés pénzbe kerülnek – tudtuk
meg Kathi Attilától.