Az
iskolák és a tanárok eredményeit vizsgálják szerdán, amikor több mint
400 ezer általános iskolai diák szövegértését és matematika tudását
ellenőrzik. (Forrás: MR1-Kossuth)

A
4., a 6., a 8., és a 10. évfolyamokat mérik minden esztendőben. Így
elméletileg össze lehetne hasonlítani a teljesítményüket, és elméletileg
meg lehetne vizsgálni, mennyit fejlődtek két év alatt. Ám a
magyartanárok szerint a mérésekkel éppen az a legnagyobb baj, hogy nem
épülnek egymásra. Oláh Marianna tanárnő azt mondja: a negyedikes
szövegértési feladatok csupán a szavak szintjén maradnak, miközben a
hatodikos mérés már szövegszintű. Azaz egészen más típusú a negyedikes
mérés, mivel más az iránya, mint a hatodikos. Így nem mutat reális
képet, nem érdemes összevetni.

Ám
problémát jelenthet az is, hogy sokszor bonyolult a szöveg, mert olyan
szavak is szerepelnek benne, amelyeket nem minden gyerek ismer. Így a
kis faluban élő diákok hátrányba kerülhetnek. Példa erre az egyik
matematikai feladatban szereplő taxióra: nem biztos, hogy minden gyerek
tudja, milyen az a taxióra vagy a parkolóra.

De problémát jelent a mérés időpontja is. Ugyanis május
végén már elég nehéz úgy motiválni a gyerekeket, hogy a legjobb
formájukat nyújtsák.

Idén több mint
400 ezer diák vesz részt a kompetenciamérésben – mondja az Oktatási
Hivatal vezetője. Bakonyi László szerint minden országban, ahol
figyelnek a pedagógusok teljesítményére, vannak nemzeti mérések. A miénk
is azt a célt szolgálja, hogy megmutassa az iskoláknak, milyen munkát
végeztek. Ha egy intézménynek három egymás utáni évben rossz a
teljesítménye a kompetencia-mérésekben, akkor intézkedési tervet kell
kidolgoznia.

Tavaly kilencven
iskolát szólítottak fel arra, hogy készítsen intézkedési tervet, mert
már három alkalommal rosszabb teljesítményt nyújtott az országos
átlagnál. Egyébként nem javult az átlag az elmúlt években. Annak
ellenére sem, hogy vannak visszatérő feladatok.