Beszámoló
és megoldási útmutatók
(Forrás: Origo, OM)

„Idegesítő” – így jellemezte az egyik budapesti
gimnázium diákja az emelt szintű érettségit. A középiskolások kedden
próbálhatták ki a jövőre induló nehezített vizsgát, amiért sok pluszpont
jár a felvételin. A diákok szerint a feladatok könnyebbek voltak, mint a
felvételi, mégis akad olyan, aki jövőre nem vállalja majd a nehezített
vizsgát. Meglepték ugyanis őket a – főleg a matek-példasorban szereplő –
szokatlan feladatok. Volt, aki viszont arra panaszkodott, hogy az új
rendszer nincs kidolgozva, ezért sok fontos kérdés a tanárok és a diákok
számára is homályos. 
 
Az emelt szintű érettségit nem a középiskolákban írják majd a
diákok, hanem erre előre kijelölt helyen és a feladatsorokat sem az
iskolai tanárok javítják, hanem egy erre szakosodott szervezet. A
szóbeli is külső bizottság előtt zajlik majd. A ketteshez a pontok
legalább 20 százalékát kell megszerezni, emelt szinten azonban már 47
százalék is négyest, 60 százalék pedig ötöst ér. A középszintű
érettséginél magasabbak a ponthatárok. A hármas vagy jobb emelt szintű
érettségiért 7 pluszpont jár a felvételin. A felvételi pontok
számításakor a középszintű érettségi is ugyanannyit ér majd, mint a
nehezített, de azért nem jár pluszpont.

 
„Halál volt” – mondta izgatottan a
budapesti Toldy Ferenc gimnázium egyik diákja, miután befejezte a
próbaérettségit. A középiskolások kedden kipróbálhatták az emelt szintű
érettségi vizsgát, amit először jövőre választhatnak majd a végzősök. Az
emelt szintű érettségi lényege – amellett, hogy pótolja a felsőoktatási
felvételit – a sok megszerezhető pluszpont. A vizsgafeladatok
nehezebbek lesznek, mint a középszintű feladatsorban, de a diákok
szerint még is így is könnyebb az emelt szintű érettségi, mint a
felvételi. Többen mégsem választják majd ezt a
lehetőséget.

„Idegesítők a
feladatok” – panaszkodott egy diák, aki az emelt szintű matekérettségit
próbálta ki. Szerinte kicsit szokatlan, más típusú feladatok voltak a
próbavizsgán, mint egy hagyományos érettségin. „A régiben csak ki
kellett számolni a végeredményt” – mondta, most viszont a grafikonos és
táblázatos feladatok komoly fejtörést okoztak a többségnek, mert kevés
ilyet gyakoroltak év közben. Továbbra is abban bízik, hogy elkerülheti
jövőre az emelt szintű érettségit, a pluszpontok nélkül is bejut
választott szakjára, a közlekedésmérnökire.

A diagramokra és táblázatokra panaszkodott az
egyszerűen csak Kristófként bemutatkozó fiatalember is. Neki így sem
okozott gondot az emelt szint, sőt könnyebbnek érezte a feladatokat,
mint a felvételi példasort. Ráadásul – mint mondta – a nehezített
vizsgával szerezhető „plusz hét felvételi pont sem rossz”. Ezzel együtt
szerinte korai azon gondolkodni, hogy melyik érettségit válassza,
mégiscsak jövőre lesz az igazi megmérettetés.

Nem volt mindenki ilyen nyugodt. Egy fiú, aki szintén
matekból tett próbát, először lazán csak annyit mondott érdeklődő
társainak: „primitív volt”. Aztán azért mégis beismerte, annyi gond
azért volt, hogy nem tudta az elméletet. „A végén kiderül, hogy
elcsesztem az egészet” – borult ki évfolyamtársnője a feladatok rövid
átbeszélése után.

„Nem értem, miért
nem lehet kitalálni egy rendszert teljesen és csak utána bevezetni” –
panaszkodott egy magyarból próbálkozó lány. „Van egy csomó kérdésünk,
amire a tanárok sem tudnak válaszolni, de nem azért, mert hülyék” –
mondta. Szerinte sok a homályos elem az új rendszerben. Nehéz például
eldönteni, hogy egy középszintű – hagyományos – érettségin szerzett ötös
vagy egy emelt szintű kettes ér-e majd többet a felvételi
pontszámításnál.

A feladatsorokkal
viszont nem volt problémája. Bár az Ember tragédiájá-val voltak gondjai,
szerinte nem olyan nagy baj, ha kicsit rosszabbul sikerülnek a
próbaérettségik. „Lehet, hogy könnyebb lesz jövőre, ha most mindenki
rossz eredményt ér el” – mondta
mosolyogva.
 
A
2004. évi próbaérettségi vizsga kötelező írásbeli tételeinek
feladatlapjai és megoldási-javítási útmutatói

Tájékoztató
a kétszintű érettségi vizsgáról