A
bíróság elsőfokú ítélete szerint jogellenesen különítette el a cigány
tanulókat Hajdúhadház több iskolája.
(Forrás: Magyar
Rádió)

Az önkormányzat arra
hivatkozva fellebbez, hogy a nevelési tanácsadó és szakértői vélemény
alapján tanulnak a gyerekek kis létszámú
osztályokban.

Valószínűleg származás
alapján, de a bírósági ítélet szerint bizonyosan jogellenesen különítik
el Hajdúhadház általános iskoláiban a cigány gyerekeket. A hajdúhadházi
önkormányzatot és két általános iskoláját egy alapítvány perelte be,
mert szerinte elkülönítetten oktatják a diákokat a település iskoláiban.
A két jól felszerelt modern főépületbe járnak ugyanis a nem cigány
diákok, míg a romák, mintegy 600-an, kihelyezett intézményekben,
rosszabb körülmények között tanulhatnak. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
elsőfokú ítélete szerint alacsonyabb szintű oktatásban részesülnek a
roma származású diákok, ezzel a hajdúhadházi önkormányzat nem tartotta
be az egyenlő bánásmódhoz való jogukat, és etnikai alapon elkülönítette,
szegregálta a gyerekeket. A bíróság úgy rendelkezett, hogy
szeptembertől a jogsértő helyzetet meg kell szűntetni. A múlt heti
ítéletet, a jelek szerint megütközéssel fogadta Hajdúhadház
polgármestere, aki közölte: fellebbeznek.

Béres Lászlót, Hajdúhadház elmondta, hogy az ítélet
indoklásában elhangzik, hogy cigány tanulókat elkülönítik, jogellenesen,
hátrányosan megkülönböztetik, hogy számukra alacsonyabb színvonalú,
illetőleg hátrányosan igénybe vehető tárgyi eszközöket, tárgyi
feltételeket biztosítanak, és több más dolgot sorolnak fel, amivel az
önkormányzat nem ért egyet, ezért fellebbez. A polgármester úgy látja,
semmiféle hátrányos megkülönböztetés a tárgyi feltételek során nincsen,
hiszen a központi épületben sokszor rosszabb körülmények között tanulnak
a gyerekek, mint a tagintézményekben. Valóban nincs tornaterem és videó
a tagintézményekben. De a település 300 fős középiskolájának – ami
kiválóan működik – sincs tornaterme. Sajnos az önkormányzat olyan anyagi
helyzetben van, hogy videó is csak a központi épületben van, de azt
bármelyik tagintézmény kikölcsönözheti és megkapja.

A polgármester azt is elmondta, hogy az az alapítvány,
amely a roma gyerekek érdekében lépett fel, ezt a szülői kérések
ellenében tette. Háromszor tiltakoztak a szülők a testületi ülésen,
aláírásgyűjtéssel tiltakozott a kisebbségi önkormányzat is. A
tárgyaláson megjelent egy kisebbségi képviselő Hajdúhadházról, aki
annyit mondott a folyosón, hogy Ne szóljon senki bele a hajdúhadházi
emberek életébe, pláne ne a fővárosból! Ezzel polgármester is
maximálisan egyetért, és annyit tesz hozzá, hogy messziről jött ember
azt mond, amit akar.

– Én is nagyon
bölcs és okos dolgokat tudnék mondani, hogy miképpen lehet az ország
sorsát rendbe tenni, de ha odakerülnék, azt hiszem, hogy nagyon inamba
szállna a bátorságom. De távolból irányítani egy várost, egy város
működését, beleavatkozni annak dolgaiba, azt hiszem, nem szerencsés,
pláne úgy, hogy városban, hála istennek, béke és nyugalom van, és akkor
egy alapítvány idejön, és felforrósítja a kedélyeket, akár a magyar
szülők, akár pedig a cigány szülők kedélyállapotát.

Mohácsi Erzsébet, a felperes Esélyt a Hátrányos
Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány igazgatója viszont azt mondta, hogy
ettől függetlenül ők évekkel ezelőtt jelezték, hogy nem értenek egyet a
roma gyerekeket elkülönítésével, és jogellenes állapotnak tartják. Ezt a
bíróság most kimondta. Béres László szerint viszont sem Mohácsi
Erzsébet érvei, sem a bíróság döntése nem állja meg a helyét, mert a
nevelési tanácsadói és szakértői vélemény alapján vannak a gyerekek kis
létszámú osztályokba besorolva. Ez a gyereknek az érdeke, és nem az
iskoláé.

– Ha én bekerülök egy
haladó nyelvcsoportba kezdőként, sosem fogom utolérni a többieket.
Ezekkel a gyerekekkel nagy szeretettel, nagy odafigyeléssel kell
foglalkozni.

Az önkormányzat nem ért
egyet a bíróság által meghívott szakértő kijelölésével, mert a szakértő
nem közoktatási szakértő, a névjegyzékben nem szerepel, ráadásul a
felperes a kereseti kérelme mellé szakértőnek a, akit a bíróság utólag
bíróság szakértőnek kijelölt. Az önkormányzat független szakértőt kér. A
másik kifogásuk, hogy az alapítvány ügyvédje egyben az Egyenlő Bánásmód
Hatóság tanácsadó testületének elnöke. Ő véleményezheti a
jogszabályokat, állásfoglalásokat adhat ki, és ezzel a bírói gyakorlatot
is befolyásolhatja. Béres László szerint az alapítvány lejön egy
nyomorult, hátrányos helyzetű településre, és itt próbál magának sikert
kovácsolni.

Mindez nem változtat
azon, hogy a bíróság ítélete szerint iskolakezdésig, azaz szeptemberig
rendezni kell ezt a jogellenes állapotot. Csakhogy a polgármester
szerint naivitás azt hinni, hogy ez lehetséges, hiszen a megfelelő
tárgyi feltételek megteremtéséhez rengeteg pénz
kellene.

Az Esélyt a Hátrányos
Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke úgy látja, hogy ami Hajdúhadházon
történik, az sok más településen is gyakorlat. Az alapítvány egy
2004-s, az Oktatási Minisztérium által megrendelt kutatás alapján
dolgozik, ami nyilvánosan hozzáférhető. Ez Havas Gábor – Liskó Ilona
kutatása, és az iskolai szegregációt tárta fel. Ez azt állapította meg,
hogy körülbelül 900 olyan általános iskola van ma Magyarországon (ez az
iskolák nagyjából harmadát jelenti), amely valamilyen módon szegregációs
gyakorlatot folytat, tehát elkülöníti a roma gyerekeket iskolán belül,
egy-egy párhuzamos osztállyal vagy kisegítő tagozat létrehozásával vagy
külön tagépületekben, melléképületekben, vagy külön cigányiskolákat
működtetnek. Az iskolák fenntartója az önkormányzat, ez nevezi ki az
igazgatókat, ez osztja a pénzeket, ez igényli a normatívát, stb.-stb.,
tehát mindenféle felelős döntés az önkormányzat kezében
van.

Mohácsi Erzsébet szerint a
Hajdúhadházi per során is kiderült, azokat a bizonyos aláírásokat nem a
szülők kezdeményezték, hanem az állásukat féltő pedagógusok. Jelenleg
három közérdekű igényérvényesítési per folyik, Hajdúhadház, Nyíregyháza,
illetve Miskolc városok ellen.

–
Hadd magyarázzam meg, mit jelent ez a közérdekű igényérvényesítés,
merthogy a polgármesterúrnak sem sikerült még a mai napig sem megérteni.
Nem kell a szülőknek a felhatalmazása egy alapítvány fellépéséhez,
amelyiknek az alapító okiratában is benne van ez a fajta jogvédő
tevékenység. Felperesként bármelyik önkormányzatot, bármelyik iskolát
beperelheti a cigány gyerekek közössége érdekében, nem egyéni ügyekről
van szó.

Mohácsi Erzsébet felhívta a
figyelmet arra, hogy a szegregációt ma Magyarországon törvény tiltja.
És ezt a törvényt be kell tartani Hajdúhadházon is, Miskolcon is,
Nyíregyházán is, és mindenütt az országban, ezért folytatják ezeket a
pereket majd másutt is. Körülbelül 20 pert indítanak, többre nem nagyon
van kapacitása az alapítványnak, meg azt remélik, hogy nem is lesz rá
szükség, hiszen ebből a néhány precedensértékű perből, az önkormányzatok
és az iskolák tanulni fognak.

Arra a
kérdésre, hogy a cigány tanulók, illetve a cigányság tagjainak
védelmében indított perek nem növelik-e tovább a cigánysággal
kapcsolatos ellenérzéseket, Mohácsi Erzsébet azt válaszolta, hogy ilyen
alapon soha nem lehetne csinálni semmit.

– Ilyen alapon maradjunk csendben, mert cigányok
vagyunk, és zavarjuk a magyar társadalmat. Ugyanolyan jogok, ugyanolyan
közoktatási szolgáltatások illetik meg a roma gyerekeket is, mint a
magyar gyerekeket. Könyörgöm, alapvető emberi jogokról van szó! Hála
istennek, nemcsak rossz példákat tudunk mondani. Van néhány úttörő
kezdeményezés, említhetném például Hódmezővásárhely példáját, ahol a
törvényi szabályozásnak megfelelően, az egész oktatási rendszert
átszabták a városban, az iskola befejeztével most be fogják zárni az
összes általános iskolát, és szeptember 1-vel újjá alakítják, még pedig
úgy, hogy a hátrányos helyzetű, illetve a roma gyerekek szempontjait
figyelembe véve. Ez egy iszonyatos nagy szervezést igényelő
munka.