Csehországnak fél éven belül állást kell foglalnia azzal a panasszal
kapcsolatban, amelyet a kitelepített szudétanémetek egy csoportja tett
az ENSZ emberi jogi bizottságában a cseh kárpótlási törvényekkel
összefüggésben – írta a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.
(Forrás: Múlt-kor)

A szudétanémetek
azt állítják, hogy a cseh kárpótlási törvények számukra
diszkriminatívak, s ezért nem tudnak hozzájutni a II. világháború után
elkobzott vagyonukhoz. A kitelepítettek sikernek tartják, hogy az emberi
jogi bizottság foglalkozni kezdett az ügyükkel, mert ez hatással lehet a
nemzetközi bíróságokon folyó más hasonló perekre.

A beadványt 47 személy írta alá, s az ENSZ emberi jogi
bizottsága januárban fordult a cseh kormányhoz, hogy foglalkozzon az
üggyel. „A kormánynak hat hónapja van arra, hogy állásfoglalását
eljuttassa a bizottsághoz” – közölte Zuzana Kuncová, a cseh igazságügyi
minisztérium szóvivője.

A németek
lényegében arra panaszkodnak, hogy a cseh bíróságok elutasítják
kárpótlási kérelmeiket azt állítván, hogy ez a Benes-dekrétumok miatt
nem lehetséges. Ugyanakkor a bíróságok azt már nem vizsgálják, hogy a
Benes-dekrétumok nem ellentétesek-e már jogi normákkal és hogy mindig
helyesen alkalmazták-e őket.

Az
Eduard Benes egykori csehszlovák köztársasági elnök által aláírt
dekrétumok alapján a II. világháború után mintegy hárommillió
szudétanémetet fosztottak meg csehszlovák állampolgárságától, elkobozták
vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották
a dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot
is.

A szudétanémetek (és a magyarok)
szerint a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulnak, s
ezért elfogadhatatlanak. Az Európai Bíróság eddig azért utasította el a
szudétanémetek Csehországgal kapcsolatos panaszait, mert véleménye
szerint nem használták ki az összes jogi lehetőségek arra, hogy ügyük
még Csehországban megoldást nyerjen.

„Ez lehetetlen, mert a cseh bíróságok a
Benes-dekrétumokra hivatkozva beadványainkat egyszerűen elutasítják” –
állítja Thomas Gertner, a szudétanémet panaszosok ügyvédje. „Ami a
Benes-dekrétumokat illeti, el kell fogadni azt a tényt, hogy ma is
részét alkotják a cseh jogrendnek és valóban megfogalmazzák a kollektív
bűnösség elvét” – jegyezte meg Kuncová.

A cseh képviselőház 2002 áprilisában ünnepélyes
nyilatkozatban megkérdőjelezhetetlennek, érinthetetlennek és
megmásíthatatlannak nyilvánította azokat a jogi és vagyoni viszonyokat,
amelyek a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján jöttek
létre.

(Múlt-kor/MTI)