Bár már
két hete véget ért a tanítás, nem minden diák számára kezdődött el a
vakáció. Akik valamelyik tárgyból megbuktak, most készülhetnek az
augusztusi pótvizsgákra.
(Forrás: Népszabadság)

Az iskolaváltásba sok diáknak beletörik a bicskája. Két
hete „kitört” a vakáció, akik azonban egy-két tárgyból megbuktak, nem
élvezhetik felhőtlenül a tanításmentes napokat: készülniük kell az
augusztusi pótvizsgákra. A tanév végén csak az első osztályos általános
iskolások lehettek biztosak abban, hogy nem kapnak elégtelent – őket
mostantól a negyedik osztály félévéig csak szülői beleegyezéssel lehet
megbuktatni.

Pontos adatok még nincsenek arról, hány diák lesz kénytelen
jövőre évet ismételni, de az elmúlt évek statisztikái alapján látható,
hogy az évismétlők aránya a szakiskolákban a legmagasabb: öt-hat
százalék. Az iskolaváltásba sok diáknak „beletörik a bicskája”: a
bukások minden iskolatípusban a kezdő évfolyamokon fordulnak elő a
legnagyobb arányban. Tavaly az általános iskolák első osztályosai
csaknem négy százalékának kellett megismételnie az évet. A gimnáziumok
kilencedik évfolyamán 2,2, a szakközépiskolák kilencedik osztályában
7,4, a szakiskolák kezdő évfolyamán pedig 12,2 százalék volt az
évismétlők aránya. Az utolsó években viszonylag kevés diákot
„marasztalnak” még egy tanév erejéig: a nyolcadikosok körében az
évismétlési arány 0,6 százalék, a tizenkettedikesek esetében 0,2-1,7
százalék volt tavaly.

Azoknak a
diákoknak azonban, akik „csak” egy vagy két tárgyból buktak meg, nem
kell feltétlenül évet ismételniük: augusztus utolsó hetében még
próbálkozhatnak a pótvizsgán. Elvileg egy diák öt-hat elégtelennel is
elmehet pótvizsgázni, ennek azonban kicsi a valószínűsége. Bár kevesen
tudják: 1994-ben megváltozott a rendszer. Addig csak azok a tanulók
mehettek pótvizsgázni, akik legföljebb két tárgyból buktak meg, manapság
viszont a nevelőtestület adhat még egy esélyt azoknak is, akik kettőnél
több elégtelent kaptak az év végén. A tanárok mérlegelhetik, képes-e a
diák két hónap alatt több tárgyból is fölkészülni.

Évente a középiskolások 8-15 százaléka pótvizsgázik, a
többségük csupán egy tárgyból. A legnehezebbnek mindig a történelem, a
matematika, az idegen nyelvek és a magyar nyelvtan bizonyul: ezekből
buknak meg a legtöbben. Az elégséges szintet a középiskolás pótvizsgázók
70-75 százalékának sikerül csak megütnie. Vagy ha már idősebbek 16
évesnél, abba is hagyhatják az iskolát. Sokan – főképp a szakiskolákban –
inkább ezt a „megoldást” választják. Az általános iskolások viszont
jobban teljesítenek: több mint 80 százalékuk „átmegy” a pótvizsgán.
Persze ebben közrejátszhat a tanárok engedékenysége is: az általános
iskolákban ugyanis jóval nagyobb problémát okozhat egy túlkoros
osztálytárs.

„…Frőhlichnek pikkje van rám algebrából,
arról nem tehetek. A határozatlan együtthatóval kellett megoldani az
egyenletet és akkor, mikor megmondtam, hogy akkor beszorzom lambdával,
erre kiesik a második egyenlet, de akkor nem esett ki a második
egyenlet, persze, azért nem, mert ikszszel is be kellett volna szorozni,
csakhogy ezt a Frőhlich nem vette észre, mire megmondtam, hogy hogy
kellett volna, akkor, mikor észrevette, hogy ő nem tudta, szégyellte
magát és azt mondta, hogy menjek helyre és azóta pikkje van rám, mert
jobban tudtam az algebrát.” (…)

(Részlet Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című
művéből)