Polgárháborútól mentett meg minket az orosz veterán
2006. október 18. szerda, 0:00
Felelevenítették
az 1956-os jelszavakat Budapesten, nyilatkozta egy ötvenhatos veterán
orosz alezredes, aki szerint ötven évvel ezelőtt a szovjet hadsereg
beavatkozása nélkül a lázadás polgárháborúvá fajult volna.
(Forrás:
MTI)
Egy orosz veterán szerint
„polgárháború tűzfészkeit oltották” 1956-ban Magyarországon, ahol
„nemcsak az államhatalom, hanem a társadalom is két táborra
szakadt”.
„Bármit is mondjanak ma, a
magyarok közötti gyűlölet és fegyveres szembenállás azután jött létre,
hogy maguk a magyarok egy októberi demonstrációra lőttek Budapesten” –
utalt a Parlamentnél október 25-én lezajlott eseményekre Borisz
Bratyenkov nyugalmazott alezredes az Ogonyok című hetilap legfrissebb
számában megjelent olvasói levelében.
„A magyar KGB (állambiztonsági szolgálat) hibás döntése
után fegyvert fogtak a forradalmárok” – írta az egykori szovjet
összekötő hadnagy, aki főleg az „anarchisták, horthysták, fasiszták és
külföldiek robbanó elegyét” sorolta ebbe a kategóriába. „Nem vitatom,
voltak józan demokraták is, de ezek kisebbséget alkottak” – tette
hozzá.
„Magyarország a háború alatt
Németország csatlósa volt, s a lakosság egy részének horthysta-fasiszta
világnézete nem változott. Ezek az emberek beolvadtak az elégedetlenek
soraiba. A hadsereg ezeknek is, azoknak is osztott a fegyverek egy
részéből. Maga (a hadsereg) is megoszlott, bár aktívan nem vett részt az
eseményekben. Spontán és nem spontán módon kölcsönös leszámolások
kezdődtek. Két hatalmi csoport szerveződött önállóan” – emlékezett
vissza Bratyenkov, akit 23 évesen vezényeltek Nyugat-Ukrajnából
Magyarországra.
„A fegyveres harc
ilyen körülmények között elkerülhetetlen” – vélte a veterán, aki arról
ma sem akar ítéletet mondani, hogy mennyire megfontoltan cselekedett a
szovjet vezetőség. De a mi beavatkozásunk nélkül a lázadás minden
bizonnyal polgárháborúvá fajult volna” – formált „objektív” véleményt a
nyugalmazott alezredes.
Az Ogonyok
az olvasói levelet 1956-os és 2006-os felvételekkel illusztrálta,
„forradalomtól forradalomig” cím alatt, s megfejelte egy
bevezetővel.
„Az 1956-os
megmozdulásokat azok kezdték, akik demokráciát akartak, de a húsdarálóba
bekerültek a sztálinista múltú helyi kommunisták és azok, akik nem
törődtek bele a nagy háborúban elszenvedett
vereségbe.”
„Fél évszázad múltán
1956 újra viszonyszámmá válik. Budapesten megint az – ezúttal
szociálliberális – kormány megdöntését ígérik. Bár a döntés nincs többé
Moszkva kezében, felelevenítették a régi jelszavakat: eltávolítani az
átvedlett kommunistákat, kiszabadítani a politikai foglyokat (honnan
veszik őket az EU-ban?), sőt visszaállítani az 1918 előtti
határokat.”
„Objektív nézőpontból ez
képtelenség. De szubjektív nézőpontból törvényszerűség, mert a
feldolgozatlan múlt óhatatlanul visszatér.”