Az
oktatás finanszírozása; a gyereklétszám csökkenése; a kisiskolák sorsa; a
nevelési feladatok elsorvasztása; a felsőoktatás helyzete. Az [origo]
Pokorni Zoltánt, a Fidesz oktatáspolitikusát kérdezte.

Elindult a tanév és az „Új tudás program”.
Milliárdok kerülnek az oktatási rendszerbe, az ellenzék mégis további
elvonásokról beszél. Az MSZP oktatáspolitikusai értetlenkednek.
Állításuk szerint ebben az évben semmilyen megszorító intézkedés sem
született. Mi az igazság? Ezzel a kérdéssel kezdtük el beszélgetésünket
Pokorni Zoltánnal, a Fidesz oktatáspolitikusával.

Ez is, az is igaz. Valóban milliárdok kerülnek a
rendszerbe, nyilván annak köszönhetően, hogy a miniszter úr jó
érdekérvényesítő pozícióban vette át a tárcát Magyar Bálinttól. Ezt
helyeslem. A folyamatos elvonás azonban szintén igaz, ami azt jelenti,
hogy évről-évre tízmilliárdokkal csökken az alaptámogatás. 2007-ben ez
22,7 milliárd forint volt, 2008-ban is hasonló nagyságrendű lesz az
elvonás. Ez azt az összeget jelenti, amelyet az iskolák a náluk tanuló
gyerekek után kapnak. A normatív támogatás jár. Nem kegy, hanem jog. Ez
az összeg például az általános iskola első osztályában 2006-ban még 205
ezer forint volt, most pedig 145 ezer forint.

A konvergencia-program hozta magával ezt az egyszeri
csökkentést?

Nem egyszeri
csökkentésről van szó, és a kormány valójában be sem vallotta, hogy a
fejkvótát csökkenti, inkább ügyeskedni próbálnak. Bevezettek egy „új
típusú”-nak nevezett finanszírozást, amelyben az egy tanulóra jutó
összeg csak egy bonyolult képlettel számolható ki. Ha azonban valaki
jártas kicsit a matematikában, hamar rájön, hogy a finanszírozás
továbbra is fejkvóta alapú, csak a végén jóval kevesebb pénz jön ki
tanulónként. Ez a csökkentett finanszírozás felmenő rendszerben lép
életbe, a 2007/2008-as tanévben – az óvodát is figyelembe véve – 4
évfolyamot érintett, idén pedig már 8 évfolyam esetében kell csökkentett
normatívával számolniuk a fenntartóknak. Tehát tavaly az első, ötödik,
kilencedik osztályosok kaptak kevesebbet, idén már az első, második,
ötödik, hatodik, kilencedik, tizedikesek járnak rosszabbul. A rendszer
négy év alatt töltődik, azaz a következő két tanévben is több
tízmilliárd forinttal csökken az óvodák, iskolák alaptámogatása.
Leegyszerűsítve olyan ez, mintha minden negyedik gyerek után nem adna
támogatást az állam.

Ezt az elvonást
nem ellensúlyozzák az oktatásba érkező milliárdok?

Nem. Összegszerűségében sem, és az elosztás módja miatt
kiszámíthatatlan, ki juthat többletforráshoz. A kistérségi
együttműködések támogatása valamelyest nő, lehet, hogy lesznek olyan
intézmények, amelyek kicsit jobban is járnak, más intézményeket viszont
be kell zárni. A pályázatokon osztogatott pénz, szemben a normatívával,
nem jelent biztos bevételt, arra intézményfenntartást alapozni nem
lehet. „Befizetjük a fűtésszámlát, ha nyerünk egy kis pénzt”, így nem
lehet óvodát, iskolát, kollégiumot működtetni.

A kistérségi együttműködés elvét is folyamatosan
támadja az ellenzék…

A kistérségi
társulásokat ösztönözni kell, nem pedig költségvetési eszközökkel
kikényszeríteni. Az együttműködésnek önkéntesnek kell lennie, józan
belátáson kell alapulni, ahol a döntő szempont nem a finanszírozás,
hanem az oktatás színvonala kell, hogy legyen. Ma társulásra nem lehet
kötelezni senkit, a kormánynak ez a javaslata nem állta ki az
alkotmányosság próbáját, ám olyan finanszírozási rendszert alakítottak
ki, ami ellehetetleníti azokat a kisiskolákat, amelyek nem lépnek be
valamelyik kistérségi együttműködésbe. Megítélésem szerint alkotmányos
aggályokat ez az eljárás is felvet.

A gyereklétszám folyamatosan csökken, ez nyilván hozhat
magával iskolabezárásokat…

Bizonyos
szegmensekben ez így van, de például az óvodás és a 6-10 éves korú
általános iskolás gyerekek létszáma lényegében stagnál, miközben
óvodákat és alsó tagozatos iskolákat zártak be, szerveztek át tömegesen.
Másrészt nincsenek kritériumok, amelyek alapján megítélik az iskolákat,
döntenek sorsukról. Teszem azt: ha nincs angolvécé, vagy angoltanár,
akkor nincs támogatás. Vagy mondjuk mérhetően rossz a szakmai munka. A
döntés alapja ma: ha kicsi vagy, az rossz. Magyarország
településszerkezete évszázadokkal ezelőtt alakult ki. Kérdés, hogy
valóban össze kell-e húzni minden intézményt? Ha ütközik a
pénzügyminiszter érdeke és a magyar településszerkezet sajátossága,
akkor nem feltétlenül a településeknek kell alulmaradniuk. Ha
humanisztikus, gyerekbarát politikát nézünk, akkor a kisiskoláknak
fontos funkciója kell hogy legyen. Az alsó tagozat olcsó és igazoltan jó
színvonalú. Nincsenek nagy eszközigények, nem kell rengeteg szaktanár. A
felső tagozatnál már érdemes elgondolkodni a társuláson. De itt is
érdemes megtartani a jól működő iskolákat. 1998-2002 között a
kistelepülések differenciált támogatásával, kiegészítő normatívákkal
bizonyítottuk, hogy meg lehet tartani az intézményeket, és
meggyőződésem, hogy hosszú távon ez az olcsóbb és hatékonyabb megoldás.
Durva pénzügyi kényszer futott át, szakmai megfontolások
nélkül.

Úgy gondolja, hogy jól
működő kisiskolák szűntek meg?

800
állami, önkormányzati óvoda és 700 iskola alakult át, közülük 550 végleg
bezárt. A többit körzetesítették. Nem állítom, hogy ezek mind jól
működő intézmények voltak, azt állítom, hogy nem volt szempont, hogy az
iskola jól működik, mint ahogyan az óvodák esetében a gyereklétszám sem.
1999-2000-ben megnéztük: mikor költözik el egy fiatal pár egy
településről? Az első számú szempont a munkahely: az emberek 30 km-t
hajlandóak utazni azért, hogy munkához jussanak. Ha ennél többet kell,
bezárkóznak, és élik a munkanélküliek szomorú életét. A második szempont
az óvoda és iskola közelsége. A két feltétel között csak annyi a
különbség, hogy az emberek a munkáért hajlandóak kilométereket utazni,
de a gyereküket nem akarják ennek a tortúrának kitenni. Ha utaztatni
kell, költöznek.

A Fidesz hozzá
kíván nyúlni a kialakult rendszerhez?

Igen. A településkultúrában még benne van, hogy az
iskola fontos és kell. Vissza fogjuk csinálni, amit még lehet. A
lelkekben még ott van, hogy „itt van iskola és óvoda, csak most
átmenetileg bezárt”.

Viszont egy
intézményt egyszerűbb becsukni, mint kinyitni…

Ez így van. De az utóbbi egy-két évben bezártaknál még
lehet cselekedni, és a Fidesz ezzel foglalkozni akar.