Könnyebben
megoldja a problémát a magyar diák, ha nem foglalkozott vele az
iskolában – ez a tanulság is levonható a 2003-as nemzetközi
PISA-vizsgálatból.
(Forrás: Népszabadság)

A magyar diákok a gyakorlatias, hasznosítható tudást mérő
vizsgálatokban jobban teljesítenek olyan területen, amivel az iskolában
nem foglalkoznak, mint amelyekről tanulnak – többek között ez a
tapasztalata az úgynevezett PISA 2003-as
vizsgálatnak (Programme for International Student
Assessment), amelyben negyven ország 15 éves diákjainak
olvasás-szövegértési, matematikai, természettudományos, illetve
problémamegoldó képességét mérték. Hazánk diákjai matematikából és
olvasás-szövegértésből az OECD-országok átlagánál alacsonyabb
teljesítményt nyújtottak, ezzel Magyarország az államok rangsorában a
25. helyre került. A természettudományok terén és a problémamegoldó
képesség tekintetében viszont valamivel az átlag fölötti eredményt
produkáltak a magyar tanulók, a 17., illetve a 20. helyezést érve el
ezzel.

Bár a matematikai képességek
és a komplex problémamegoldó készség szorosan összefügg, Magyarországon a
tanulók az utóbbi területen jóval magasabb pontszámot értek el, mint
matematikából. Magyar Bálint oktatási miniszter minderről tegnapi
sajtótájékoztatóján azt mondta: a magyar iskolarendszer kényszerpályára
állítja a diákok gondolkodását, nem fejleszti kreativitásukat, mivel
elsősorban a lexikális ismeretek visszaadását várja el. Azaz a
memorizáló tanulást preferálja az értelmező tanulás
helyett.

A vizsgálat ismét
rámutatott arra is, hogy Magyarországon az iskolák közötti különbség,
illetve a családi háttér jelentősen befolyásolja a diákok
teljesítményét. A magyar iskola nemhogy kiegyenlítené az otthonról
hozott szociokulturális különbségeket, hanem ellenkezőleg, konzerválja
azokat. A különböző iskolatípusok diákjainak teljesítménye között óriási
a különbség. Ha csupán a magyar gimnazisták teljesítményét nézzük,
akkor azok jobbak, mint a nemzetközi rangsor legelején szereplő finn
diákok átlagos teljesítménye. Ha viszont csak a szakiskolákba (régi
nevén szakmunkásképzőbe) járó tanulók eredményeit nézzük, akkor azok
rosszabbak, mint az utolsó helyen álló Mexikó diákjainak átlagos
teljesítménye.

A PISA-vizsgálatot
először 2000-ben bonyolították le, akkor 32 ország 15 éves diákjainak
képességeit mérték. A felmérést háromévente megismétlik. Az első
alkalommal az olvasás-szövegértési képességeket mérték, legutóbb a
matematikatudást, 2006-ban a természettudomány témaköre kap nagyobb
figyelmet.

Hazánk a legelső, 2000-es
PISA-vizsgálathoz hasonló eredményeket ért el a mostani felmérésben is.
Magyar Bálintot ez nem lepte meg, hiszen a nemrég kezdett reformok
hatásának megmutatkozásához több időre van szükség. Az oktatási
miniszter reméli, hogy Magyarország 2006-ban jobb eredményeket tud
felmutatni, ám a reformok sikerét csak a 2009-es vizsgálat fogja
kideríteni.